Zajlanak a megbeszélések az Európában állomásozó amerikai csapatok átszervezéséről – közölte a napokban az Egyesült Államok tábornoka, Jeffrey Harrigian. Az európai és afrikai parancsnokságot (USAFE) vezető katonatiszt szerint a Pentagonban éppen egy átfogó jelentés készül, az újratervezés ennek függvényében történik majd. Ezzel a Trump-érában szerzett sebeket tépheti fel Washington, miközben az afganisztáni kivonulást kedden már a fegyveres erők vezetője is hibás döntésnek minősítette.
Mind szövetségeseink és partnereink, mind ellenségeink szemében jelentősen károsult az Egyesült Államok hitelessége
– közölte Mark Milley tábornok a Szenátus keddi meghallgatásán. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét a sokat kritizált afganisztáni kivonulásról kérdezték a képviselők, Milley pedig elmondta: a katonai vonal csak részleges evakuációt javasolt, további 2500 fős kontingenst Afganisztánban tartottak volna.
Ezzel nemcsak hibásnak és károsnak nevezte a kormány döntését, de válaszából az is kiderült, hogy Joe Biden korábban nem mondott igazat. Az amerikai elnök ugyanis azt állította, hogy a katonák teljes támogatásával kezdte meg a csapatkivonásokat.
Ezzel újabb lendületet kapott a vita, amely a Biden vezette Washington szavahihetőségéről, szövetségesi hűségéről zajlik. Mindez akkor kezdődött, amikor a demokrata beiktatásakor úgy fogalmazott:
Újraépítjük szövetségeinket és visszatérünk a világba.
A bejelentés azért volt fontos, mert Biden elődje, Donald Trump szándékosan bizonytalanságban tartotta a szövetségeseket. Ez pénzügyi szempontból bölcs döntés volt, a NATO tavalyi beszámolója szerint az európai tagállamok, valamint Kanada átlagosan már GDP-je 1,73 százalékát fordították védelmi költségekre, miközben 2019-ben ez a szám csak 1,55 százalék volt. A célösszeg valamennyi tagállam esetében a teljes éves GDP két százaléka, ekkora összeget azonban Európában még 2017-ben is csak két ország fordított védelemre.
Trump nyomásgyakorlásának eredményeként azonban 2020-ra már 11 európai ország teljesítette a célszámot.
Közben az Egyesült Államok tavaly is a hazai nemzeti össztermékének 3,73 százalékát fordította védelmi kiadásokra, ezzel továbbra is a NATO gazdasági hátországa maradt. Annak ellenére, hogy Trump négy évig fenyegette azzal Európát, hogy a gazdasági racionalizálás jegyében csökkenti a kontinensen állomásozó amerikai erők számát, fokozva ezzel az Oroszországból érkező katonai fenyegetést.
Aztán elkezdődött a választási kampány, és az erősödő keleti nagyhatalmakkal, mindenekelőtt Kínával szembeni fellépés Trump és Biden kampányában is fontos szerepet kapott. Végül a demokrata jelölt verziója bizonyult meggyőzőbbnek, a hír hallatán sok európai és ázsiai szövetséges kormányában fellélegezhettek. Biden ugyanis a kampány során – szemben Trump állandó kufárkodásával – a hagyományos szövetségi rendszer visszaállítása ígérte, hogy az Egyesült Államok így visszatérhessen világcsendőri szerepéhez.
A Foreign Affairs szaklap azonban már Biden beiktatásakor arra figyelmeztetett, hogy Európában és Ázsiában egyaránt maradt a Washingtonnal szembeni bizalmatlanság. Mindez felvetette például az európai nukleáris képesség fejlesztésének lehetőségét is. Az ellenséget távol tartó stratégiai elrettentés legfontosabb eszköze a nukleáris fegyverarzenál, és Trump kormányzása idején ennek esetleges kiesése kiemelten foglalkoztatta az európai nemzeteket. Németországban a francia–brit atomfegyvereket dobták volna a közösbe, ezért cserébe Berlin és más európai tagállamok fenntartási költséget fizettek volna a két atomhatalomnak. Nem zárkózott el ettől Emmanuel Macron sem, a francia elnök 2020 februárjában stratégiai párbeszédet kezdeményezett nukleáris fegyvereik közös fejlesztésére.
Biden beiktatása óta több jelenség is a szkeptikusokat igazolta.
Az elhamarkodott afganisztáni csapatkivonás jelzésértékű volt a szövetségesek számára; amennyiben az amerikai érdekek úgy kívánják, ők is a kabuli Nyugat-barát kormány sorára juthatnak. Aztán jött a Franciaország, illetve az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália között kipattant tengeralattjáró-botrány. A három angolszász ország között megkötött AUKUS-együttműködés következtében Ausztrália felmondta egy francia vállalattal kötött, tizenkét tengeralattjáró megépítéséről szóló megbízást. A szerződés a francia védelmi ipar legnagyobb dobása volt, Canberra azonban az AUKUS keretein belül fejleszti flottáját. Párizs hatalmas diplomáciai botrányt csinált a fiaskóból, ideiglenesen az Egyesült Államokból és Ausztráliából is visszahívta nagyköveteit.
Európa szempontjából a tengeralattjáró-ügyben az a legijesztőbb, hogy abból szépen kirajzolódnak Washington változó stratégiai gondolkodásának részletei. Már 2011-ben írt Hillary Clinton, Barack Obama akkori külügyminisztere az Egyesült Államok „csendes-óceáni évszázadáról”. Cikkében Clinton amellett érvelt, hogy a jövő nagy változásainak eredője Kelet-Ázsiában és a környező régiókban lesz, Washingtonnak tehát arra a térségre (és nem Afganisztánra vagy Irakra) kell összpontosítania.
Tíz évvel később az afganisztáni események és az AUKUS-együttműködés felveti a kérdést: vajon a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térség mikor temeti maga alá a transzatlanti kapcsolatokat?
Hajmáskéren kihelyezett kormányülést tartanak, a haderőreform tárgyalása mellett a németekkel közös hadgyakorlatot is megtekinti a kormány. Erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be a csütörtöki Kormányinfón. A hadgyakorlatról korábban a Honvédelem.hu szakportál már beszámolt, cikkük szerint a nemzetközi kiképzési események zöme egy többnemzeti gyakorlatsorozathoz kapcsolódik.
A Magyar Honvédség parancsnoka, Sándor Zsolt vezérőrnagy elmondta: a tüzérség a Breakthrough 2021 elnevezésű gyakorlaton vesz részt annak érdekében, hogy felkészüljenek a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretén belül beszerzett, hamarosan hazánkba érkező Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackágyú használatára. A gyakorlatot a német hadsereg egyik tüzérosztálya támogatja.
Az Egyesült Államok a második világháború óta állomásoztat számottevő állományt a kontinensen, jelenleg nagyjából 65 ezer főt állandó jelleggel, további hatezer főt pedig rotációs rendszerben mozgatnak az európai országok között. Az állomány nagyja, 34 500 fő Németországban van, elsőként ehhez nyúlt volna hozzá Trump, 12 000 fő kivonását tervezve. Ennek része volt a légierő átszervezése is: a németországi Spangdahlem légi támaszpont bezárásával F–16-os vadászgépeket és több száz fős kiszolgáló személyzetet költöztettek volna át az olaszországi Avionba. A döntést szintén anyagi okokkal indokolta, Németország ugyanis csak nemzeti össztermékének 1,56 százalékát fordította tavaly védelmi költségvetésére.
Az optimisták várakozására rácáfolva Joe Biden áprilisban nem törölte, csak befagyasztotta a csapatkivonások tervét.
Ezzel Biden megtartotta az aduászt, egy közelmúltban megtartott védelmi konferencián elhangzottak alapján pedig be is dobhatja. A Breaking Defense szakportál számolt be arról, hogy az Egyesült Államok légierejének európai és afrikai parancsnoksága (USAFE) vezetője, Jeffrey Harrigian a sajtónak elárulta: nem kizárt, hogy újratervezés kezdődik a kontinensen állomásozó állomány ügyében. A Pentagonban ugyanis helyzetjelentés készül, amelyet várhatóan ez év végéig készítenek el az illetékesek. A dokumentum a 2023-as védelmi költségvetést is nagyban befolyásolja majd.
Zajlanak arról megbeszélések, ki mit gondol az állomásoztatás reális számáról, valamint arról is, mi kell ahhoz, hogy távol tartsuk Oroszországot Európától
– fogalmazott Harrigian. Az amerikai légierő tábornoka hozzátette, nagyívű átszervezésekre nem kell számítani, és minden lépésről előzetesen egyeztetnek az európai szövetségesekkel. A Breaking Defense emlékeztet arra, hogy a Trump-érában bejelentett átszervezést az európai szövetségesek azért is kritizálták, mert arról Washington nem egyeztetett velük – Harrigian szerint ilyesmi a jövőben nem fordulhat elő.
A legfontosabb most az, hogy a fejlemények átláthatók legyenek, időben megvitassuk azokat a partnereinkkel. Ez a pillanat akkor következik be, ha a jelentésben világossá válnak az új védelmi célok. Így nem lesznek meglepetések, mindenki látja majd a követelményeket, és együtt megbeszéljük, hogyan teljesítsük őket
– tette hozzá az amerikai tábornok.
(Borítókép: Amerikai katonák Németországban 2020. augusztus 10-én. Fotó: Lennart Preiss / Getty Images)