Különböző visszaélések miatt megvonhatja az EU a vízummentességet több olyan államtól is, amely a határán fekszik – írja a Szabad Európa.
A portál birtokába került egy belső használatra szánt uniós dokumentum, amelyet szeptember 27-én készítették. A dokumentumban foglaltak szerint a nyugat-balkáni államok, valamint Moldova, Grúzia és Ukrajna állampolgárai
elveszíthetik vízummentességüket bizonyos uniós államokban, például Németországban és Franciaországban.
Mindezt azzal indokolták a tervezet készítői, hogy az adott államokban visszaéléseket követtek el, többek közt megalapozatlan menedékjogi kérelmeket és jogellenes tartózkodást emlegettek.
Az EU keleti partnerségi politikájának fontos előrelépés volt, hogy legfeljebb kilencven napig tartó vízummentes beutazást léptettek életbe. 2009 decembere és 2017 közt megszüntették a vízumkötelezettséget Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia, Moldova, Grúzia és Ukrajna vonatkozásában.
Ezt azonban a nyugat-európai államok szerint sokan kihasználták.
A németek, franciák és az olaszok szerint az utóbbi időben megnőtt az albán, szerb, moldáv és ukrán állampolgárok által elkövetett „engedély nélküli tartózkodási jogsértések” száma országukban. Továbbá a grúz és a moldáv menedékkérelmek száma is drasztikusan nőtt az utóbbi hónapokban, ami mögött az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek működését látják.
Tavalyelőtt egyébként Hollandia – akkor még egyedüli uniós tagállamként – már azt kérte, hogy függesszék fel Albánia vízummentességét, ám a kérést akkor az Európai Bizottság elutasította.
A dokumentumban felidézik, hogy az uniós úgynevezett vízumfelfüggesztési mechanizmus értelmében az illegális tartózkodás vagy az alacsony jóváhagyási arányú menedékkérelmek több mint ötvenszázalékos növekedése a vízum újbóli bevezetéséhez vezethet. Szintén visszaállíthatják a vízumot, ha a keleti és balkáni államok megtagadják kitoloncolt állampolgáraik befogadását.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mindeközben szerdán Koszovóba, Montenegróba és Szerbiába látogat, miután egy nappal korábban Albániában és Észak-Macedóniában tett látogatást. Körútját szeptember 30-án Bosznia-Hercegovinába látogatva fejezi be, néhány nappal azelőtt, hogy az EU október 6-án csúcstalálkozót tart a nyugat-balkáni országok vezetőivel.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként a nyár elején még arról beszélt, hogy Szerbiát is fel kellene venni az Európai Unióba, és ez inkább EU-s, semmint szerb érdek.
(Borítókép: Az Európai Parlament székhelye 2016. május 11-én. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)