Az egyre súlyosabb áramtermelési válság, amely már a lakosságot is elérte rendszeres áramszünetek formájában, az ipari termelés csökkenését hozhatja az egyre szaporodó gyárleállások miatt. Ez pedig káoszhoz vezethet a globális ellátórendszereknél.
A baj nagyságát jól jelzi, hogy az állami hatóságok felszólították az ország legnagyobb ipari térségeit, hogy csökkentsék energiafelhasználásukat. Egyes területeken a lakossági fogyasztókat is érintette a takarékosság váratlan áramszünet formájában, emiatt például sokan ragadtak liftben. Az egyik központi napilap, a Global Times szerint a legsúlyosabb helyzet a hét elején alakult ki az ország három tartományában, amelyek Kína északkeleti csücskében, a koreai határnál fekszenek.
Hejlungcsiangban, Jilinben és Liaoningban az áramszünetek teljesen felborították az emberek mindennapjait, a gyárak termeléséről már nem is beszélve. A délen fekvő Kanton tartományt is rendszeres áramszünetek bénították meg, elsősorban hatalmas ipari területeit és a tengerhajózási csomópontját.
Több nagy vállalatnál az energiaigényt úgy csökkentették, hogy már csak heti két-három napon folyik termelés.
Az SGCC, vagyis a kínai állami áramszolgáltató, amely egyébként a legnagyobb elektromos áramszolgáltató cég a világon, égre-földre esküdözik, hogy mindent megtesz a biztonságos áramellátás mielőbbi helyreállítása érdekében.
Idén pedig ez már nem az első energiaválság, amely Kínát sújtja. Júniusban hasonló áramszünetek voltak országszerte, de ez a mostani jóval kiterjedtebb és vészjóslóbb.
Az Index is beszámolt róla, hogy júliusban hihetetlen mennyiségű eső zúdult Honan tartományra és elsősorban annak székhelyére, Csengcsoura, amely egyébként a félvezető- és mobiltelefon-gyártás egyik központja. Az esőzés nyomán keletkezett áradások jüanmilliárdos károkat okoztak, és érintették a termelőegységeket is, vagyis ezek átmeneti leállása fokozta az egyébként is komoly chiphiányt, ami például hosszabb távon az okostelefonok drágulását eredményezheti. Áttételesen pedig a globális beszállítói láncok akadozását hozhatja.
Augusztusban gyakorlatilag megállt az élet Sanghajban, miután koronavírus-fertőzötteket találtak, és féltek egy újabb, a vuhanihoz hasonló gócpont kialakulásától. Ezért a hatóságok inkább leállították a nagyvárosba, illetve az onnan kifelé menő vízi és légi közlekedést. A kikötő kényszerleállítása komoly csúszásokat eredményezett a nyersanyagok, alkatrészek, késztermékek behozatalában és kivitelében. Újabb fertőzések miatt más kikötőket is leállítottak, és ezeket a zárlatokat csak igen lassan oldották fel.
További gondot okoz, hogy Kína egyik legfőbb szénbeszállítóját, Indonéziát az utóbbi időben komoly viharok sújtják, amelyek nagyon lelassítják a behozatalt, vagyis az akadozó szállítások okozzák az erőművek szénhiányát és vezetnek az áramkimaradásokhoz. Ugyanakkor a világ második legnagyobb gazdasága 2030-ra tervezi, hogy eléri szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát, majd lassan ereszkedő ütemben 2060-ra kivezetné a fosszilis tüzelőanyagokat az energiatermelésből. Viszont Kína szeretné magát tartani az általa elfogadott klímacélokhoz is. Mivel a gazdasági/ipari régiók csak nagyjából harmadában sikerült hozni a kibocsátási számokat, a hatóságok bekeményítettek, és nagyon szigorúan betartatták a kibocsátási korlátozásokat. Ez pedig termeléscsökkenéshez vezetett.
A tavalyi lezárások és gazdasági visszaesést követően a kínai gazdaság gyorsan magára talált, ám a mostani legutolsó adatok már visszaesést, lassulást jeleznek a világ második legnagyobb gazdaságában. A nagy elemző cégek és befektetési bankok sorra korrigálják az idei kínai GDP adatokra vonatkozó előrejelzéseik. Legutóbb éppen a Goldman Sachs jelentette be, hogy várakozásai szerint idén a kínai gazdaság „csak” 7,8 százalékkal fog bővülni a termeléscsökkenés miatt, az eredetileg vizionált 8,2 százalék helyett. A módosítást pedig alapvetően befolyásolták az utóbbi hetek áramszünetei miatti gyárleállások. Szakértőik szerint a kínai ipari termelés akár 44 százalékát is érintheti az energiaválság.
Számos más elemzőcég – így a Nomura japán pénzügyi csoport, vagy a Morgan Stanley befektetési bank – is lefelé korrigálták a kínai gazdasági kilátásokra vonatkozó számaikat, vagy figyelmeztettek arra, hogy az ázsiai ország gazdaságát érő csapások, magukban hordozzák a GDP növekedés lassulását. Ezek között vannak a nagy techcégek problémái éppúgy, mint a csődközeli helyzetbe került ingatlanfejlesztő óriás, az Evergrande megroggyanása.
(Borítókép: Kevin Frayer / Getty Images)