Angela Merkel távozásával új erőre kaphatnak az európai konfliktusok, köztük a Brüsszel és a Budapest közti kultúrharc is – ezt írta Ivan Krasztev nemzetközileg ismert bolgár politológus a Deutsche Welle oldalán megjelent cikkében.
Írása elején Ivan Krasztev azt fejtegette, hogy az utóbbi két évtizedben a német választók inkább csak „leszavaztak” valakire, mint hogy „választottak” volna, ugyanis az előző választásokon nem voltak éles, egymást kizáró ellentétek a pártok közt, amik értékválasztásra buzdították volna az embereket.
És a mostani választáson sem volt ez Másképp.
Mind a négy párt, amelynek esélye van arra, hogy helyet kapjon a következő kormányban, többé-kevésbé ugyanazokat a liberális alapú nézeteket vallja – írta Krasztev. Hozzátette:
Angela Merkel az európai politikai középút megtestesítője volt.
Egy, az Európai Unió Külügyi Hivatala által készített felmérés szerint ha Angela Merkel és Emmanuel Macron francia elnök közt kellene választani, akkor az európaiak többsége a német kancellár mellett voksolna. Egész egyszerűen azért, mert ő testesíti meg „a legjobb reményt” a saját választóinak és „a legkisebb gonoszt” az ellenfeleknek, valamint gyakran meg tudta oldani a politikai vitákat, és kompromisszum útjára terelni partnereit. Távollétében viszont a már meglévő nézeteltérések az eddigieknél is erősebben törhetnek majd fel,
és felerősödhet a Brüsszel, valamint a Budapest és Varsó illiberális kormányzatai közt folyó kulturális háború is – véli Ivan Krasztev.
Az elemző azt is leszögezi, hogy a német Zöldek és Szabad Demokraták számára kiemelten fontosak az emberi jogok – azon belül is a szexuális kisebbségek jogai –, valamint a jogállamiság. Ebből adódóan elképzelhető, hogy ha kormányra kerülnek, akkor a magyarokkal és lengyelekkel szembeni hangnem ellenségesebb lesz a korábbiaknál.
Ivan Krasztev leszögezte, hogy bár Közép-Európa politikailag nem homogén, Budapest és Varsó választói nem állnak távol a németországi szavazóktól. Továbbá a CDU és a CSU vereségével egyedül Ausztria és Görögország maradnak az EU-ban olyan államok, ahol mérsékelten jobboldali kormány marad hatalmon. Ezáltal egyébként
a nyugat és kelet-európa közti, a demokrácia és a populizmus küzdelmén alapuló megosztottság egyre inkább a politikai bal- és jobboldal közti ellentétnek fog tűnni.
Harmadrészt az elemző arra is figyelmeztet, hogy Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński szeretnek kultúrharcot vívni, és ezzel elterelni az emberek figyelmét a valós problémákról. Ugyanakkor a saját, liberális ellenzékük az országukon belül minden erővel azon van, hogy bemutassa a rendszereik korruptságát.
És ebben kell segítenie Németországnak minden eszközzel, amivel csak lehetséges.