Vádat emeltek Irmgard Furchner, lánykori nevén Irmgard Dirksen ellen, aki titkárnőként dolgozott a stutthofi koncentrációs táborban a második világháború idején – írja a Guardian.
A 96 éves nő 18 évesen került a náci megszállás alatt lévő Lengyelországban, a Balti-tenger partjánál felállított táborba. Azzal vádolják, hogy több ezer fogoly meggyilkolásában segédkezett, csütörtökön áll bíróság elé – évtizedek óta első nőként – Észak-Németországban, Hamburgtól északra, Quickborn közelében.
A holokauszt túlélői közül – akik a gdanski kikötővároshoz közeli táborban raboskodtak – néhányan ott lesznek a tárgyaláson, hogy tanúskodjanak a nő ellen, akit 11 412 esetben gyilkosság elősegítésével vádolnak, 18 esetben pedig bűnrészességgel.
Furchner tárgyalása nem indult akadálytalanul, ugyanis a 96 éves volt náci menekülőre fogta. Délelőtt 10-kor kellett volna a bíróság elé állnia, de nem volt sehol, a hatóságok az idősotthonban sem találták, ahol él. Végül délután 2-kor egy hamburgi sugárúton csípték el a hatóságok, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A több mint tízezer ember halálában való közreműködéssel vádolt egykori titkárnő már szeptember elején jelezte, hogy szégyenletesnek tartja az ellene indítandó pert, idős korára és gyenge fizikumára hivatkozva azt kérte az eljáró törvényszéktől, hogy ügyvédje képviselhesse őt a tárgyalóteremben.
Meg akarom kímélni magamat ettől a szégyentől, és nem akarok gúny tárgyává válni az emberiség számára
– írta a bíróságnak címzett levelében.
Érdekesség, hogy a perben a fiatalkorúak bírósága jár el, mert a vádlott a bűnelkövetés idején fiatalkorú volt. A vádlott a bírósághoz intézett levelében úgy fogalmazott:
„Semmi olyasmit nem tettem 18-19 évesen, amiért 96 évesen kellene vállalnom a felelősséget”.
Furchner 8 éves volt, amikor a nácik hatalomra kerültek 1933-ban Németországban. A következő tíz évét a rezsim oktatási rendszerében és propagandagépezetében töltötte.
John Demjanjuk precedensértékű elítélése 2011-ben új korszakot hozott a holokausztperek történetében . A férfi a sobibóri koncentrációs tábor őre volt, és tíz évvel ezelőtt 28 ezer ember meggyilkolásának elősegítése miatt ítélték el. A bíró akkor azt mondta, hogy függetlenül attól, milyen kicsi volt a szerepe a holokausztban, amíg bebizonyítható, hogy „fogaskerék volt a pusztítás gépezetében”, felelősségre vonható a bűncselekményekért.
2016-ban négy év börtönbüntetésre ítélték a 94 éves Oskar Göringet, aki könyvelőként dolgozott Auschwitzban, a 94 éves Reinhold Hanningot pedig, aki őrként volt Auschwitzban, öt évre börtönözték be. Dmjaniuk, Göring és Hanning is meghalt még azelőtt, hogy le kellett volna tölteniük a büntetésüket.
Bruno Dey Stutthofban volt őr, őt két év próbaidőre ítélte a fiatalkorúak bírósága 2020 júliusában, ám nem fellebbezett, elismerte a bűnét, és megbánást mutatott.
Irmgard Furchner ügyében az ügyészségnek bizonyítania kell, hogy mennyiben járult hozzá a tömeggyilkossághoz Paul Werner Hoppe tábornokparancsnak, az SS őrnagya titkárnőjeként.
A vádirat szerint Furchner 1943 júniusa és 1945 áprilisa között segédkezett a zsidó foglyok, a lengyel partizánok és a szovjet hadifoglyok megölésében gyorsíróként és titkárként.
A védelem azzal érvel, hogy védence íróasztalhoz volt kötve, és fizikailag nem bántalmazott senkit a táborban, így nem tehető felelőssé a történtekért.
A nácik a Gdansktól 37 kilométerre fekvő Stutthofot 1939-ben hozták létre civilek fogolytáboraként, majd koncentrációs táborrá alakították át, és 28 ország több mint 100 ezer zsidóját és politikai foglyát tartották ott, akik közül 65 ezer embert megöltek.
Furchnert 1954 és 1982 között háromszor is hívták tanúként a Stutthofhoz kapcsolódó tárgyalásokhoz, ám minden alkalommal azt állította, hogy semmit sem tud a gyilkosságokról, amelyek ott történtek, és semmilyen kapcsolata nem volt a foglyokkal.