Szerbia európai uniós integrációja mellett állt ki csütörtökön az országba látogató Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki kiemelte, előrelépést kell elérni a csatlakozási tárgyalásokban, viszont Belgrádnak is meg kell valósítania a megígért reformokat. Hozzátette, a döntés az uniós tagországok kezében van, éppen ezért fontos, hogy minden feltételnek eleget tegyen Szerbia, főként a jogállamiság és a Koszovóval fenntartott viszony rendezését illetően – írja az MTI.
Az európai uniós politikus meggyőződésének adott hangot, hogy lecsillapíthatók a kedélyek a szerb-koszovói határon, és a két fél békés és fenntartható megoldást fog találni a kialakult problémákra. Úgy vélte, most mindenki „aggódik” a helyzet miatt, de éppen az ilyen vitás kérdések megoldására hozták létre a brüsszeli közvetítéssel zajló párbeszédet, így azt a platformot kell használni a gondok kezelésére.
Aleksandar Vučić szerb elnök a dél-szerbiai Nisben tartott közös sajtótájékoztatón arról biztosította Ursula von der Leyent, hogy Szerbia mindent megtesz a korábban aláírt megállapodások megvalósítása érdekében.
Észak-Koszovóban tizenegyk napig volt feszült a helyzet, mivel a helyi szerbek akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartják, hogy a szerb rendszámtáblákat az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblákra kell cserélni. Mivel Szerbia nem ismeri el a független Koszovót, egy jóval korábbi belgrádi rendelet értelmében a koszovóiaknak szerb rendszámtáblát kellett a kocsijukra a Szerbiába történő belépéshez.
A brüsszeli közvetítéssel tető alá hozott szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket hozni – magyarázta Albin Kurti koszovói miniszterelnök.
A helyzetet súlyosbította az, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) is a helyszínen van, amit a tiltakozó civilek fenyegetőnek tartanak, a határ szerb oldalára viszont már kivezényelték a szerb katonaságot is.
A helyzet végül megoldásra került, vélhetően Ursula von der Leyen látogatásának hatására. Belgrád és Pristina megállapodott, hogy
Mindemellett október 21-én Brüsszelben üléseznek az érintett felek, hogy hat hónap alatt végleges megoldást találjanak a rendszámháborúra.
Az Európai Bizottság elnökének látogatása békítő hatással volt a szembenálló felekre, mert még a dél-szerbiai Nistet a koszovói fővárossal, Pristinával összekötő autópálya építése is megkezdődött. A munkálatok megkezdését a szerb elnök és von der Leyen felügyelték.
A körülbelül 25 kilométeres szakasz kiépítése mintegy 60 millió euróba kerül, amelyet 85 százalékban az uniós előcsatlakozási alapokból (IPA) finanszíroznak, míg a munkálatok 15 százalékának díját a szerb költségvetésből állják.
A szerb elnök a helyszínen kiemelte: a dél-szerbiai Nis a balkáni közlekedési folyosók középpontjává, igazi balkáni útkereszteződéssé válik az Európai Unió támogatásának köszönhetően.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal bír, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja, hogy Koszovó önálló állam, erre pedig „nem kerülhet sor”.