Régóta működő, stabil vezetékes kapcsolat szűnt meg az ukrajnai tranzit elzárásával – közölte az Index megkeresésére Holoda Attila energetikai szakértő. A Testvériség II. gázvezetéken október 1-jétől nem érkezik orosz gáz; ezzel a magyar kormány nemcsak diplomáciai, de anyagi áldozatokat is vállalhatott. A szakértő elmondta, a fordulat nyertese Moszkva, miközben Ukrajna hatalmasat bukott: éves szinten nyolc-tízmilliárd euró tranzitdíj javától elesik az ország.
Senki nem hittel el Putyinnak, hogy végül tényleg elzárja a csapot Ukrajna irányába
– reagált az Index megkeresésére Holoda Attila energetikai szakértő a Magyarországnak szállított orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítására. Ahogyan hírportálunk is megírta, a magyar és az orosz fél néhány nappal ezelőtt írta alá azt a tizenöt évre szóló megállapodást, amely páratlan diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett a magyar–ukrán kapcsolatokban. A Gazprommal kötött szerződés értelmében az évi 4,5 milliárd köbméter gáz ugyanis október 1-jétől már nem Ukrajna felől, hanem nagyrészt a szerb–magyar interkonnektoron át érkezik Magyarországra. Bár Holoda Attila szerint a határidőt korábban bejelentették, még a szakmát is meglepte a Testvériség II. gázvezeték szinte teljesen leállása. A szakértő leszögezte: a fordulat kizárólag Moszkvának kedvez.
Ehhez Magyarországnak nem fűződik érdeke. Stabil vezetékes kapcsolatunk volt Ukrajnával, és az orosz fél döntött úgy, hogy ennek véget vet
– mondta el Holoda Attila. Magyarországnak nemcsak csúnya diplomáciai konfliktust kellett vállalnia az orosz lépés következtében, de a megállapodás kihat az Ukrajna által Magyarországtól vásárolt gázüzletre is. Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint ezeket a magyar kormány bizonyára felhasználta az orosz féllel folytatott tárgyalások során. „Nem gondolom, hogy Szijjártó Péter veszteséges alkut kötött” – tette hozzá Holoda Attila, megjegyezte azonban, hogy a megállapodás részletei még a szakma számára sem ismertek.
A Gazprommal kötött szerződés ugyanis üzleti titoknak minősül. A szakértő szerint így az sem ismert, hogy például a Paks 2 atomerőmű bővítése körüli ügyek megjelentek-e a gázszerződés megtárgyalása során.
A megváltozott feltételek legnagyobb vesztese azonban Ukrajna. Ahogyan arról hírportálunk is beszámolt, Kijev az Európai Bizottságon keresztül próbált meg nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Az ukrán külügy hétfői közleményében szólította fel a bizottságot, hogy a testület vizsgálja felül a magyar–orosz gázszerződést, ellenőrizzék, hogy az megfelel-e az európai energetikai jogszabályoknak.
„Gazdaságilag megalapozatlan, politikai indíttatásúnak tartjuk a döntést, amely a Kremlnek kedvez és az ukrán nemzeti érdekek kárára van, illetve rányomja a bélyegét az ukrán–magyar kapcsolatokra” – írta közleményében az ukrán külügy.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszul bekérette az ukrán nagykövetet, mint fogalmazott: az ukrán lépést „nagyon durva hátba szúrásként” értékelte a kormány. Pénteken a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője, Jurij Vitrenko Facebookon közzétett bejegyzésében elismerte: az érvényes orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás alapján a Gazpromnak jogában állt leállítani a Magyarországra irányuló földgáz fizikai tranzitját Ukrajnán keresztül.
Holoda Attila azonban úgy véli, Kijev lépésein leginkább a kétségbeesés látszódik.
A szakértő ugyanis elmondta: a Testvériség II. gázvezetéken keresztül érkező teljes gáztranszfer tranzitdíja ugyanis nyolc-tízmilliárd euró volt. Ennek jelentős részétől most Ukrajna elesik, ami nagyon érzékenyen érinti az oroszokkal küzdő keleti szomszédunk gazdaságát.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2017. május 29-én. Fotó: Chesnot / Getty Images)