Az utóbbi évek egyik legnagyobb, az offshore-ügyleteket érintő adatszivárogtatása kapott nyilvánosságot vasárnap. A Pandora-iratok néven emlegetett, közel 12 millió dokumentumból álló anyag összesen 35 vezető politikus, több mint száz milliárdos és több mint 300 vezető köztisztviselő offshore-ügyleteit tárja fel.
Az ügy a 2016-os Panama-iratok kiszivárgásához, illetve a 2017-es Paradise Papers-ügyhöz hasonlít, csak most még ezeknél is nagyobb mennyiségű, szélesebb körű, részletesebb és több embert érintő adat került nyilvánosságra.
A most publikált dokumentumok olyan cégektől származnak, amelyeket ügyfeleik kértek fel, hogy hozzanak létre offshore-számlákat a világ adóparadicsomaiban, így Panamában, Svájcban, Dubajban, Monacóban és a Kajmán-szigeteken. Az ügyben a világ 35 vezető politikusa érintett. Köztük vannak jelenlegi és korábbi államfők és kormányfők is, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök, Tony Blair volt brit kormányfő, valamint az Európai Unió két államának vezetője.
Rajtuk kívül több mint 300 miniszter, polgármester, bíró és katonai vezető neve merült fel, akik 90 különböző országból származnak. A listán összesen több mint 100 milliárdos is található. Ők többnyire vállalkozók, celebek, rocksztárok, akik gyakran a luxusingatlanjaikat és egyéb értékeiket, művészeti alkotásokat, például Picasso-festményeket is, valamint titkos bankszámláikat szervezték ki fiktív, nem létező külföldi cégekbe. Sok esetben ezáltal derült ki, hogy pontosan ki is áll egy-egy olyan cég mögött, amelyek tevékenysége már korábban is felkeltette a figyelmet.
A fájlokat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumához (ICIJ) juttatták el. A szervezet aztán többek közt a Guardiannel, a BBC Panoramával, a Le Monde-dal és a Washington Posttal osztotta meg a dokumentumokat, amelyeket több mint 600 újságíró vizsgált át 18 hónapon keresztül.
Mint említettük, számos ismert politikus ügyletei kerültek napvilágra. Az Európa Unión belül két vezető érintett az ügyben.
Andrej Babiš cseh miniszterelnökről az derült ki, hogy egy offshore-cégen keresztül vásárolt meg egy 22 milliós kastélyt Dél-Franciaországban.
A másik EU-s vezető Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő. Az általa alapított cég ugyanis egy kétes ügyletekbe bonyolódott orosz milliárdossal került kapcsolatba. Az elnök már reagált is erre, azt állította, hogy 1997 óta, amikor az akkori ellenzék vezetője lett, nincs köze a cégnek.
Mindeközben Tony Blair volt brit kormányfő és párja, Cherie összesen 312 ezer fontnyi ingatlanadó befizetését úszta meg, amikor egy 6 és fél millió fontnyi értékű londoni épületet megvásároltak egy bahreini minisztertől egy offshore-cégen keresztül. A Guardian szerint mindez legálisan történt, de a Blair-házaspár ezáltal elkerülte annak az ingatlanadónak a befizetését, amelyet más esetben befizetnek az emberek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök név szerint nincs említve, de több olyan ember is szerepel a dokumentumokban, akiket az ő strómanjának tartanak. Többek közt az elnök gyerekkori barátja, az elnök „pénztárcájaként” emlegetett Pjotr Kolbin neve is feltűnik, valamint egy olyan nőé is, akiről azt feltételezik, hogy viszonya volt az orosz elnökkel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakran hangoztatja, hogy a korrupció ellen küzd, de ő sem maradt ki a buliból. A 2019-es kampánya alatt egy offshore-cégben lévő 25 százalékos érdekeltségét egy közeli barátjának adta át, aki most éppen a tanácsadójaként dolgozik.
JOE BIDEN AMERIKAI ELNÖK KÖZVETLENÜL NEM ÉRINTETT A BOTRÁNYBAN, de kiderült néhány dolog, amely számára is kínos lehet, és cselekvésre késztetheti.
Méghozzá azért, mert Biden korábban amellett foglalt állást, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszert transzparenssé kell tenni. A dokumentumokból viszont kiderült, hogy Dél-Dakota államban gyakorlatilag dollármilliárdokat rejtegetnek olyan emberek, akiket világszerte súlyos pénzügyi bűncselekményekkel vádolnak.
Hozzá hasonlóan bajba kerülhet Uhuru Kenyatta kenyai elnök is. Az államfő 2018-ban még azt mondta a BBC-nek, hogy egy köztisztviselőnek nyilvánosságra kell hozni az összes érdekeltségét, és a korrupció ellenségeként állította be magát.
AZT VISZONT EDDIG ELFELEJTETTE MEGEMLÍTENI, HOGY A KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI TÖBB MINT 30 MILLIÓ DOLLÁRNYI OFFSHORE-VAGYONNAL RENDELKEZNEK.
Mindeközben Jordánia uralkodója, II. Abdullah 100 millió dolláros ingatlanbirodalmat épített ki Malibuban, Washingtonban és Londonban. Az országban egyébként vasárnap le is tiltották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának honlapját. Ilham Alijev azeri elnök pedig 400 millió fontnyi értékben vásárolt és adott el ingatlanokat az Egyesült Királyságban,
ráadásul egy esetben a brit királyi család vagyonkezeléséért felelős Crown Estate vásárolt a cégétől 67 millió font értékben.
A nemzetközi tényfeltáró projektben részt vett a Direkt36 is, amely a Telexen arról ír, hogy Magyarországról érintett a Rogán Antal bizalmasaként ismert Kertész Balázs, a 4iG vezetője, Jászai Gellért, Simicska Lajos egykori jobbkeze, Nyerges Zsolt és Horváth László vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul is.
Gerard Ryle, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának igazgatója az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a szivárogtatás fényt deríthet arra, hogy miként funkcionálnak a világszerte működő offshore-hálózatok. Szerinte a mostani botránynak azért is lehet majd a korábbiaknál nagyobb hatása, mert a koronavírus-járvány alatt derül ki mindez, amely miatt rengetegen nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Felidézte, hogy egy 2020-as, az OECD által készített felmérés szerint világszerte 11,3 billió dollárnyi pénz lehet az offshore számlákon.
Ezeket a pénzeket az állami háztartásokból játsszák át, ráadásul most a koronavírus-járványból való újraindításhoz is jól jöhetnének
– mondta, hozzátéve: világszerte rengeteg ember veszít azon, hogy néhányan megszedik magukat anyagilag.