Egymásnak ellentmondva ítélték meg a magyar jogállamiságot az EP–LIBE-küldöttség tagjai – derült ki a háromnapos magyarországi, a jogállamisággal kapcsolatos tényfeltáró látogatásuk után tartott sajtótájékoztatón. Az egyik vélemény szerint például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban aggályok merültek fel, egy másik álláspont szerint Magyarországon jogállamiság van – számolt be az MTI. 

A látogatásunk során feltett kérdéseinkre több esetben nem kaptunk választ a magyar hatóságoktól – jelentette ki Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsági (LIBE) küldöttség vezetője hétfőn a delegáció strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Jorge Buxade Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport politikusa ezzel szemben hangsúlyozta: Magyarországon jogállamiság van, ahol a parlament által elfogadott törvényekkel kormányoznak.

Gwendoline Delbos Corfield, az uniós parlament zöld párti képviselője aláhúzta: az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban aggályok merültek fel, mivel a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét a magyar parlament kétharmados többsége választotta meg, és a legutóbb bevezetett reformok által egyre több hatalommal ruházzák fel őket.

A médiaszabadság és pluralizmus kérdésével kapcsolatban Gwendoline Delbos-Corfield úgy fogalmazott: bár az illetékes magyar hatóságok adatokkal igazolták, hogy Magyarországon legalább annyi a kormánykritikus, mint a kormánypárti sajtóorgánum, de a közpénzből egyenlőtlen módon finanszírozzák őket.

Az oktatás helyzetéről a küldöttség vezetője elmondta: benyomásai alapján aggodalomra ad okot, hogy egyre több felsőoktatási intézmény kerül alapítványi fenntartásba, ezáltal finanszírozásuk átláthatatlanná válik.

Jorge Buxade Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport politikusa ezzel szemben hangsúlyozta: Magyarországon jogállamiság van, ahol a parlament által elfogadott törvényekkel kormányoznak. Véleménye szerint a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield saját személyes nézeteit hangsúlyozta a levont következtetések során. Az uniós parlamenti képviselő is annak a véleménynek adott hangot, hogy a látogatás során egyetlen tényszerű bizonyítékot sem találtak az emberi jogok megsértésre. Az EP-nek az a feladata, hogy védje a jogokat, és nem az, hogy egy uniós tagállam belpolitikájába beavatkozzon – jelentette ki.

Isabel Wieseler Lima, a küldöttség Európai Néppártot képviselő tagja szerint Magyarországon nem csupán „töredékes problémák vannak, hanem problémasorozatok”, amelyekkel kapcsolatban

Bettina Vollath, az EP szociáldemokrata képviselője úgy vélekedett, hogy Magyarországon a helyzet tovább romlott a jogállamiság szempontjából a hatalmon lévő autoriter rezsim miatt. Hangsúlyozta: sajnálattal tölti el, hogy a uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács nem lép a 7-es cikkely szerinti eljárást illetően, továbbá a jogállamisági mechanizmus azonnali és visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását sürgette.

Nicolas Bay, az Identitás és Demokrácia jobboldali EP-csoport képviselője szerint a magyarországi látogatás rendkívül rosszul volt időzítve, mivel az országban éppen az ellenzéki előválasztások folytak, azonban a LIBE ragaszkodott a kezdeményezéshez. Bay aláhúzta: a küldöttség semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem talált az emberi jogok megsértésére, azonban a delegáció tagjai már úgy érkeztek Magyarországra, hogy kritikusan vélekedtek a magyar kormányról.