Tajvan kedden elítélte, hogy Kína harci repülőket küldött a légvédelmi zónájába hétfőn, a kötelék mérete ráadásul megdöntötte a szombaton felállított, legutóbbi rekordot.

A China Times című tajvani újság internetes kiadásának beszámolója szerint Szu Csen-csang tajvani miniszterelnök kedden úgy fogalmazott: Tajvannak résen kell lennie, mert Kína egyre szélsőségesebb magatartást mutat. Hozzátette, az egész világ láthatja, hogy Kína ismételten veszélyeztette a régió békéjét és nyomást gyakorolt Tajvanra. A miniszterelnök – írta az MTI – egységre szólította fel a sziget lakoóit, aláhúzva, hogy aki magán segít, azt mások is megsegítik.

Ezzel párhuzamosan – hívja fel a figyelmet a Guardian – Caj Jing-ven tajvani elnök arra figyelmeztetett, Tajvan meg fogja védeni a demokráciát az „egyre agresszívebb” Kínától, annak pedig „katasztrofális következményei” lehetnek a régióra nézve, ha elbukik. 

Hétfőn 56 kínai harci repülő repült a sziget légvédelmi zónájába, ezzel négy napon belül harmadszorra döntve meg az egyszerre a tajvani légvédelmi zónába repülő kínai harci gépek rekordját. Az elmúlt négy nap során a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe.

Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának péntekre eső évfordulójával, amellyel Kína szárazföldi részén egy hetes munkaszünet vette kezdetét.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő vasárnapi közleményében az Egyesült Államok felszólította Kínát, hogy hagyjon fel provokatív katonai tevékenységével Tajvan közelében. A pekingi vezetés erre azzal reagált, hogy Washingtonnak a tajvani szeparatista erők támogatásával kellene felhagynia. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő hangsúlyozta, Kína elszántan meg fogja védeni nemzeti szuverenitását és területi integritását. Washington ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverbeszállítója és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet a pekingi vezetés a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.