Különböző intézmények több mint egy tucat tisztségviselőjének meghallgatása és belső dokumentumok elemzése után a Politico úgy értékelte, hogy Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság magyar, a szomszédsági kapcsolatokért és bővítésért felelős biztosa arra törekszik, hogy minél kisebb mértékben legyen meghatározó a jogállamiság és az emberi jogok kérdése az Európai Unió tagjelölt országainál. Ez volt az a két kritérium, amelyet Ursula Von Der Leyen bizottsági elnök a neki címzett megbízólevélben is kijelölt.

A lap rámutat, hogy Várhelyi Olivér nem annyira a bővítésért most nem túlzottan lelkes bizottság, inkább az őt delegáló kormány napirendjét követi. Ahogy írják,

Orbán Viktor magyar miniszterelnök sorozatosan visszautasította az Európai Unió intézményeinek jogállamiságról és demokráciáról szóló vizsgálatait, főleg ha az ő kormányzása került azok kereszttüzébe. Ő az, akinek a legnagyobb favoritja az uniós tagságra Szerbia, amelynek szövetségese, Alekszandar Vucsics az elnöke. Mindkettejüket széles körben bírálják tekintélyelvű vezetési stílusuk miatt.

Egyik, névtelenséget kérő bizottsági forrásuk szerint Várhelyi Olivér

megkérdőjelezi a bizottság szavahihetőségét a partnerek és a tagállamok szemében, munkája pedig aláássa az unió hosszú távú észak-balkáni politikáját.

Egy másik diplomata úgy fogalmazott, hogy 

Várhelyi Olivér az Európai Unió bővítésének Voldemortja. Budapesti főnökeinek a napirendjét követi, tekintélyelvű vezetőknek hízeleg, és nagymértékben figyelmen kívül hagyja a jogállamiság kérdéseit.

A bővítésért felelős szervezeten belül a lap szerint Várhelyi Olivér kijelentette, hogy Szerbia csatlakozási kérelmét prioritásként kell kezelni, kabinetje pedig a belső iratokban rendszeresen megpróbálja jobb színben feltüntetni az ország demokratikus intézményrendszerét.