Az Iszlám Állam egykori harcosainak családjai zsúfolt menekülttáborokban tengetik mindennapjaikat, annak a halvány reménye nélkül, hogy valaha is visszatérhetnek hazájukba.
Egy újabb próbálkozás irányította ismét a brit közvélemény figyelmét arra a lezáratlan folyamatra, amely azoknak a nőknek a helyzetét érinti, akik évekkel korábban – önszántukból – mentek el az Iszlám Állam által ellenőrzött területekre, és csatlakoztak a szélsőségesekhez. Az Iszlám Állam felszámolását követően ezek a nők vagy megözvegyültek, vagy egyszerűen elhagyta őket a férjük, akik egytől egyig a dzsihadisták közül kerültek ki. Számukra hozták létre a három menekülttábort Szíria északkeleti csücskében, közel az iraki határhoz, kurd fegyveresek ellenőrizte területen.
A táborokban finoman fogalmazva is nyomorúságosak a körülmények, a nők magukkal vitték gyermekeiket is, így a létszám a több tízezret is elérheti. Az itt élők jelentős része nyugat-európai államban született és onnan indult, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz öt-hat évvel ezelőtt. Ezeknek az országoknak nagy része a terrorizmus támogatásával vádolta meg távollétükben őket, de az Egyesült Királyságban egyszerűen elvették brit állampolgárságukat, és terrorfenyegetésnek tekintik visszatérésüket .
Egy brit nő, Nicole Jack a BBC-nek nyilatkozva mesélte el, hogy 2015 októberében azért követte férjét és utazott négy gyerekével Szíriába, hogy együtt tartsa a családját. Férje mindenképpen menni akart, egyedül vagy együtt, neki mindegy volt. Szüleinek azt mondta, hogy Szomáliába költöznek, hogy új életet kezdjenek. Az érkezésüket követő évben férje meghalt egy összecsapásban, majd nem sokkal később hozzáment egy Trinidadból érkezett iszlamista szélsőségeshez.
Azonban ez sem tartott sokáig, mert a városukat ért légi csapásban meghalt az új férj és Nicole tízéves fia is. Amikor megkérdezték, mit gondol az Iszlám Állam brutalitásáról, azt mondta, hogy nem találkozott ilyesmivel. Tizenkét éves lánya, aki Londonban született, arra panaszkodott, hogy nem láthatja nagyszüleit, és szívesebben járna normális iskolába, mint abba a hevenyészett iskolasátorba, amelyet a Save the Children! nemzetközi segélyszervezet működtet az al-Rozs menekülttáborban.
A most 34 éves Nicole az interjúban elmondta: ezekről az özvegyekről és gyerekeikről a brit kormány és a társadalom is elfeledkezett, ezért kéri, hogy ügyüket ne söpörjék a szőnyeg alá, és ne tagadják meg tőlük a valamikori visszatérés lehetőségét.
Ugyanebben a táborban él Shamima Begum is. Ő két barátnőjével Törökországon át szökött be az Iszlám Államba még tizenöt éves korában. Az egyik barátnője, Kadiza Sultana meghalt egy légitámadásban, a másik, Amira Abase sorsa nem ismert. Shamima az Iszlám Állam összeomlása, a központ, Rakka elfoglalása után tűnt fel 2019 februárjában az al-rozsi fogolytáborban, és akkor derült ki róla, hogy egy holland dzsihadistához ment feleségül. Három gyereke született, de mindannyian korán meghaltak alultápláltság és más betegségek miatt.
Amikor ez napvilágra került, az akkori brit belügyminiszter azonnal megvonta tőle brit állampolgárságát, mondván, anyja révén egyben bangladesi állampolgár is, így utazzon az ázsiai országba. Érvként az is előkerült, hogy a lány még mindig terrorfenyegetést jelent Nagy-Britanniára. Shamima megtámadta a döntést, és másodfokon neki adtak igazat. Azonban az ügy végül a legfelsőbb bíróságra került, ahol viszont a minisztérium döntését tartották mérvadónak, amivel precedenst teremtettek a hasonló, megvont állampolgársági ügyekhez.
Begum ezután bangladesi állampolgárságért folyamodott, de végül azt is megtagadták tőle.
Nagy kérdés, hogy mi legyen a dzsihadistákhoz menekült nyugat-európaiak Iszlám Államban született gyerekeivel. A Save the Children! szerint a szíriai táborokban élő gyerekek nap mint nap ki vannak téve erőszakos cselekményeknek és fertőzésveszélynek. Az elmúlt években traumák sorát élték át egy háborús övezetben. Hosszú távon ők nem érdemelnek büntetést.
Ennek ellenére a londoni kormány nem kommentálta Nicole Jack kérését és ügyét, mindössze annyit közöltek, hogy elsődleges fontosságú Nagy-Britannia biztonságát garantálni.
Éppen a héten jelentette be a német és a dán külügyminisztérium, hogy al-Rozsból hazatelepítettek tizenegy nőt és harminchét gyereket. Érkezésük után a német külügyminiszter azt mondta:
a gyerekek nem tehetnek arról, hogy olyan helyzetbe kerültek, amilyenbe kerültek. Mindent meg kell tennünk, hogy normális és biztonságos körülmények között nevelkedjenek a továbbiakban. Az anyák azonban szigorú büntetőeljárásra számíthatnak
– tette hozzá Heiko Maas. Németországba nyolc nő és huszonhárom gyerek érkezett. Közülük három nőt érkezéskor azonnal őrizetbe vettek a frankfurti repülőtéren terrorszervezettel való együttműködés vádjával. A dán hatóságok is hasonlóan léptek az észak-európai országba visszahozott nők esetében.
(Borítókép: Bulent Kilic / AFP)