Egy argentin bíró ejtette a vádat csütörtökön Christina Fernández de Kirchner volt argentin elnök ellen, a korábbi államfőt azzal vádolták, hogy megpróbálta eltitkolni Irán szerepét a Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletben – tájékoztat róla az MTI helyi média híradásai alapján.
Az Index korábban beszámolt róla, hogy felmerült a gyanúja, hogy a Christina Fernández de Kirchner elnöksége idején, 2013-ban Iránnal aláírt megállapodás (memorandum) nem egy olyan terv része volt-e, amelynek értelmében kedvező olajszállítási és más kereskedelemi egyezmények fejében eltusolták volna Iránnak a robbantásos merényletben játszott szerepét, és futni hagyták a terrortámadás iráni felelőseit. A volt elnök elleni vád Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit a jelentés elkészülte után négy nappal holtan találták, golyóval a fejében.
A bíró indoklása szerint a Christian Fernandez de Kirchner és más kormányilletékesek ellen felhozott vádak nem minősülnek bűncselekményeknek.
Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében, 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban 85 ember halt meg, és több százan sebesültek meg. Elkövetését máig nem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolták.
A fent említett 2013-as memorandumot az iráni parlament nem hagyta jóvá, Argentínában pedig alkotmányellenesnek nyilvánították.
Christina Fernández de Kirchner tagadta, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el, vagy része lett volna a terrortámadás megrendelőinek eltitkolásában.
Irán pedig tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez.