Csehi Zoltán váltja az Európai Unió Bíróságán Juhász Endrét, aki nem kevesebb mint tizenhét éven át bíráskodott a luxembourgi székhelyű testületben. Csehi korábban az ugyancsak luxembourgi törvényszék magyar bírája volt. Miután két hónappal ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt a törvényszék másik magyar bírája, Berke Barna, így ennek az uniós bíróságnak jelenleg nincs magyar tagja.
A napokban részlegesen megújult az Európai Unió Bíróságának tagsága, ugyanis október 7-től kilenc új tagot neveztek ki a testületbe. A testület bírói székét elhagyó magyar bíró, Juhász Endre helyére Csehi Zoltán egyetemi tanárt nevezték ki, aki az elmúlt öt évben a törvényszék bírája volt.
2021. október 7-től 2027. október 6-ig terjedő időszakra megújították az Európai Unió Bíróságának hét bírája, Koen Lenaerts, Lars Bay Larsen, Siniša Rodin, François Biltgen, Eugene Regan, Niilo Jääskinen és Küllike Jürimäe megbízatását. Ugyanakkor
a 2021. október 7-től 2027. október 6-ig terjedő időszakra
Rosario Silva de Lapuerta helyére Maria Lourdes Arastey Sahúnt, Camelia Toader helyére Octavia Spineanu-Mateit, Daniel Šváby helyére Miroslav Gavalecet, Michail Vilaras helyére Dimitrios Gratsiast, míg a magyar Juhász Endre helyére Csehi Zoltánt nevezték ki az Európai Unió Bíróságának bírájává.
Az Európai Unió kormányainak képviselői Csehi Zoltánt idén júniusban nevezték ki október 7-i hatállyal az Európai Unió Bíróságának magyar bírájává. A jelöltet 2021. február 15-én hallgatta meg az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága. Hörcsik Richárd, a bizottság elnöke a meghallgatás kezdetén hangsúlyozta, hogy
a bizottság nem hoz döntést a jelöltek alkalmasságáról, mivel a bíró és az Országgyűlés között nincs jogi kapcsolat.
Csehi Zoltán a bizottság előtt kérdésre válaszolva hangsúlyozta:
A bírónak a lehető legszigorúbb értelemben függetlennek kell lennie a tagállamtól, amely küldte. Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan semmiféle kapcsolat nincs […] a tagállam és a bírók között. Ez egy alapvető elvárás, és úgy látom […] ez így van helyén.
A luxembourgi Európai Unió Bírósága az egyetlen olyan fórum, amely illetékes az uniós jog értelmezésére és a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok vizsgálatára.
Az Európai Unió Bírósága jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy Bizonyos esetekben magánszemélyek, cégek és szervezetek is keresetet indíthatnak Luxembourgban, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.
Az Európai Unió Bíróságát két bíróság alkotja:
A bírókat és a főtanácsnokokat a tagállami kormányok közösen nevezik ki. Megbízatásuk hat évre szól és megújítható. Mindkét grémium bírái maguk közül választják meg az elnököt, aki három éven át irányítja a testületet. Az elnökök mandátuma megújítható.
Csehi Zoltán 1965-ben született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1990-ben, majd Heidelbergben 1991-ben Master of Laws-diplomát szerzett. Emellett 1992-ben elvégezte az ELTE művészettörténeti szakát is. Ahogy később elmondta:
Szakmát a jogi egyetem adott nekem, de látásmódot és egyfajta plusz műveltséget a bölcsészkaron szedtem fel.
2004-ben védte meg jogi doktori értekezését. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként 1995 és 2016 között ügyvédkedett, kinevezése előtt a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyvédje volt. Ügyvédi tevékenységével párhuzamosan 2004 és 2016 között eseti választottbíróként járt el. Csehi Zoltán emellett a jogi oktatásban is aktív szerepet vállalt. 1991 és 2005 között tanársegéd, 2005-től 2016-ig pedig docens az ELTE-n. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2007 és 2013 között a kereskedelmi jogi tanszék vezetője, majd 2013-tól egyetemi tanár. 2013 és 2016 között a magánjogi és kereskedelmi jogi tanszék vezetője, 2017 óta a magánjog és a kereskedelmi jog kutatóprofesszora, 2018 óta a polgári jogi tanszék vezetője. 2013 óta a Lyoni Katolikus Egyetem vendégoktatója. 2016. április 13-tól 2021. október 7-ig az Európai Törvényszék bírája, jelenleg az Európai Unió Bíróságának bírája.
(Borítókép: Csehi Zoltán 2016. február 15-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)