Komoly sebezhetőséget fedeztek el a Hikvision kínai megfigyelőeszköz-gyártó Európa-szerte mindenhol megtalálható termékeiben, így a biztonsági kamerákban is. Ez pedig ismét felveti annak kérdését, hogy a hátsó kapu, melyen keresztül például egy hekker átveheti az adott eszköz felett a teljes irányítást, szándékosan maradt-e nyitva.
A Politico írása szerint a sebezhetőséget egy anonim szakember fedezte fel, hangsúlyozva, hogy a kínai cég kamerái a lehető legkritikusabb sebezhetősséggel bírnak. A Hikvision elismerte a hibát, és szoftverfrissítést adott ki az érintett kamerákhoz.
Mindazonáltal ez aligha nyugtatja meg az európai hatóságokat, melyek már így is gyanúval kezelik a Hikvisiont. A céget a Huawei mobilgyártóhoz hasonlóan azzal vádolják egyebek mellett, hogy nem átlátható módon tárolja és dolgozza fel az Európában begyűjtött adatokat.
A cég a nemzetközi bírálói szerint több más kínai techvállalathoz hasonlóan együttműködik a kínai kormánnyal, és asszisztált a tömeges megfigyelőrendszerek kiépítéséhez, így az abból következő emberijog-tipráshoz is Kínában – fogalmaz a brüsszeli lap.
Egyebek mellett a Hikvisiont azzal vádolják, hogy a cég eszközeivel építették ki a totális megfigyelőállamot a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban, ahol arcfelismerő szoftverrel követik nyomon a muszlim ujgur kisebbséget, melynek több százezer tagját zárták átnevelőtáborokba.
A hszincsiangi megfigyelőrendszerekről a Vice News készített megdöbbentő erejű riportot.
Az IPVM biztonsági elemző cég szerint az említett sebezhetőség akár 100 millió kamerát is érinthet globálisan, az általuk begyűjtött adatmennyiséghez való hozzáférés pedig e hátsó ajtónak köszönhetően egyszerű művelet. A cég igazgatója szerint észben kell tartani ugyebár, hogy a biztonsági kamerák részben számítógépek is, amelyeken keresztül más rendszerekhez is el lehet jutni.
A Hikvision a zártláncú televíziós és felügyeleti rendszerek piacvezető beszállítója. Térfigyelő kamerái népszerűek Európában, és a cég a koronavírus-járvány után megkezdte a hőkamerarendszerek értékesítését is, amelyekkel azonosítani lehet, hogy az emberek lázasak-e.
Az egyik legutóbbi példa Spanyolország, ahol a cég júliusban szerződést kötött az AENA repülőtéri üzemeltetővel arról, hogy 175 kamerát szerel be tucatnyi repülőtéren, beleértve a Madrid-Barajas repülőteret és a barcelonai El Pratot.
Az, hogy a Hikvision meghatározó részvényese egy kínai állami tulajdonú védelmi cégnek, még nem tántorította el az európai hatóságok és cégek többségét attól, hogy a kínai vállalattal üzleteljen, még úgy sem, hogy a vállalat az Egyesült Államok szankciós feketelistáján szerepel a kínai hadsereghez fűződő állítólagos kapcsolatai miatt.
A másik, ami aggodalomra ad okot, hogy nem világos, a Hikvision hogyan kezeli az adatokat. A kamerák rengeteg személyes információt is begyűjtenek, amiket a cég a kínai törvényeknek eleget téve át is adhat a kínai hatóságoknak, ha ilyen utasítás érkezik a kormányzattól – figyelmeztet a Strategic Policy Institute nevű ausztráliai agytröszt kutatója, Audrey Fritz.
A Hikvision visszautasította a vádakat arról, hogy együttműködne a kínai kormánnyal, és kiadná az európai adatokat neki, miközben hangsúlyozta, hogy az uniós adatvédelmi kötelezettségek szerint így az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) megfelelően jár el.