Index Vakbarát Hírportál

Metamfetaminból finanszírozza forradalmát Kim Dzsongun

2021. október 11., hétfő 20:52

Politikai gyilkosságokról, állami droglaborokról és polgárháborúkat finanszírozó fegyverkereskedőkről mesélt a BBC-nek egy észak-koreai disszidens. A Dél-Koreához átálló férfi elmondása szerint végigjárta a phenjani hírszerzés ranglétráját, és szökése óta retteg Kim Dzsongun bosszújától.

Harminc évig dolgozott Kim Dzsongun kegyetlen titkosszolgálatánál az az észak-koreai férfi, akivel hétfőn a BBC közölt interjút. Kim Kuk-szong 2014-ben szökött Dél-Koreába, a BBC cikke szerint azóta is retteg Kim Dzsongun bosszújától. Félelme nem alaptalan, Szöulban ugyanis a dél-koreai kormányhoz szegődött, miközben mély ismereteteket szerzett az északiak rendszeréről. A phenjani hírszerzésnél végigjárta a ranglétrát, 30 éves karrierútja során meredek kémsztorikkal gazdagodott.

Elmondása szerint ő maga is küldött bérgyilkosokat szökevények után, és részt vett egy droglabor felállításában, amiből a „forradalom” pénzalapját táplálták.

Észak-Koreában a terrorizmus egy politikai eszköz, ami biztosította Kim Dzsongil és biztosítja Kim Dzsongun méltóságát – nyújt betekintést a phenjani titkosszolgálat lélektanába a férfi. Észak-Korea diktátora 2012-ben vette át az ország vezetését édesapjától, Kim Dzsongiltől. A BBC-nek nyilatkozó férfi elmondta, az utódlási folyamat részeként alakult meg 2009-ben az Általános Felderítői Hivatal, ami rögtön egy áruló likvidálását kapta meg feladatul. Egy magas beosztású kormánytag, Hvang Dzsang-jop 1997-ben szökött Dél-Koreába, és többször nyilvánosan bírálta Phenjant. Rajta állt volna bosszút az új hivatal, az akció azonban kudarcba fulladt, két katonai vezető a hiba miatt a mai napig börtönben van.

Ezzel és hasonló akciókkal indult Kim Dzsongun diktátori karrierje, ami Kim Kuk-szong szerint a kezdetektől a „harcos” imidzsére épül. Csakhogy Észak-Korea a világtól elzártan, nehéz gazdasági körülményekkel küzd, miközben az akciókat finanszírozni kell. Az első droglaborokat az 1990-es évek éhínsége idején hozták létre Észak-Koreában, és elmondása szerint a feladatot Kim Kuk-szong kapta meg.

Három külföldit szállítottam Észak-Koreába a Munkáspárt 715-ös összekötő irodájába. Ott indult a drogtermelés

– mondta el a BBC interjúalanya, hozzátéve: a laborokban MDMA-t gyártott a titkosszolgálat. Megkérdezték tőle, hogy a droglaborokban termelt pénzt mire fordította a rezsim, mire Kim Kuk-szong elmondta:

ÉSZAK-KOREÁBAN A PÉNZ A LEGFELSŐ VEZETŐ TULAJDONA, EZÉRT VÉLHETŐEN HÁZAKAT ÉPÍTETT BELŐLE, ÉS ÉTELT, RUHÁKAT, LUXUSAUTÓKAT VÁSÁROLT.

A rezsim másik fontos bevételi forrása az illegális fegyverkereskedelem volt. A titkosszolgálat elsősorban Iránnak adott el fegyvereket, ezek között kisméretű tengeralattjárók, katonai búvárhajók is voltak. De vélhetően megfordultak az észak-koreai fegyverkereskedők Szíriában, Mianmarban, Líbiában és Szudánban is, az ENSZ jelentése szerint ugyanis a phenjani hírszerzés kifejezetten a polgárháborús térségekben aktív.

A BBC-nek nyilatkozó férfi maga is az állami pénzügyekkel foglalkozott, elmondása szerint szenet,  ritkaföldfémet exportált illegálisan, majd bőröndökben hordta haza a pénzt. Ennek megfelelően viszonylagos jólétben élt, állítólag Kim Dzsongun nagynénjének használt Mercedesét is megkapta.

Nem sokkal a diktátor 2012-es kinevezését követően azonban Kim Kuk-szong eltaktikázta magát,  rossz politikai oldalra került. Kim Dzsongun nagybátyja, Csang Szong-tek túl nagy befolyással rendelkezett, és a belső hatalmi harcban alulmaradt. A politikust 2014-ben végezték ki, pártfogoltja, Kim Kuk-szong addigra már Dél-Koreába szökött.

(Borítókép: Kim Dzsong-un 2021. október 10-én. Fotó: TR / KCNA VIA KNS / AFP)

Rovatok