A helyi török közösség és a városlakók közötti feszültség enyhítése érdekében döntött így a polgármester.
Henriette Reker döntése szerint most péntektől a Kölnben található mind a 35 mecset, köztük a Központi mecset müezzinjei hangszórón keresztül hívhatják déli imára a vallásos muszlimokat. Mindezt déli 12 és délután 3 óra között tehetik, legfeljebb öt percen át.
A hangszórókat nem lehet maximumra állítani, hogy ne zavarja a helyieket, elsősorban a mecset környékén élők figyelmeztetésére szolgál. A Köln városa és a helyi muszlim közösség közötti megállapodás két évre szól, de meghosszabbítható. Gesztusértékű célja a feszültségek csökkentése a kisebbségek felé.
A városban található Központi mecset a legnagyobb ilyen imahely Németországban, és gyakran volt célpontja a német szélsőjobboldali pártoknak. Bár a mecset részben a török kormány adományából, részben pedig a német kormány vallásügyi hivatalának forrásaiból épült, építése óta komoly viták kereszttüzében áll. A mecset 2017 ramadánjára készült el, és maga Recep Tayyip Erdoğan török elnök avatta fel hivatalosan egy kisebb diplomáciai botránynak is beillő látogatás keretében 2018-ban.
Henriette Rekernek a Twitteren kellett megvédenie a döntést, amelyet a török közösség üdvözölt, míg sokan keményen bíráltak.
Mint írta: Köln a vallásszabadság és a sokszínűség városa. Akik a főpályaudvarra érkeznek, azokat a dóm és a harangok fogadják. „A város sok lakója muszlim, a müezzin imára hívásának engedélyezése részemről a tisztelet jele” – olvasható a polgármester bejegyzésében.
Németországban egyébként négy-ötmillió muszlim él, így ők alkotják a legnagyobb vallási kisebbséget.
A mecset Köln Ehrenfeld negyedében áll, amely korábban munkáskerület volt. A hetvenes években, amikor egy sor gyár bezárt, a negyedet szegénység és magas munkanélküliség jellemezte. Nem sokkal később az alacsony bérleti díjak elkezdték vonzani a kerületbe a művészeket, a galériákat és a kísérleti színházakat, idővel teljesen átalakítva a korábban eléggé lepusztult rész. A ma ott élők 35 százaléka bevándorlómúlttal rendelkezik.
A Kölnt irányító városi tanács végül 2008-ban fogadta el a mecset építésének tervét, amelyet a helyi CDU képviselői nem szavaztak meg. Az épületet hatalmas üvegfalakkal és az utcáról bevezető lépcsősorral tervezték, amely azt szimbolizálja, hogy nyitott minden vallás felé. Az épület rózsabimbót formáz, és mellett áll két, 55 méter magas minaret. Ezerkétszáz hívő imádkozhat benne egyszerre.
A város címerében látható három korona, amelyek nem mást szimbolizálnak, mint a három napkeleti bölcset. A XII. században került Európába, egészen pontosan Milánóba az az ereklye, amely állítólag a kis Jézust meglátogató háromkirályok földi maradványait tartalmazta.
Amikor Barbarossa Frigyes, a Rőtszakállú meghódította Milánót, úgy döntött, hogy az ereklyét odaadja Rainald von Dassel kölni érseknek, aki végül 1164-ben elvitte azt városába. Az ereklye hihetetlenül népszerű zarándokhellyé tette Kölnt, amely végül dómot is épített, hogy megfelelő helye legye a szent csontoknak. Egyben megbízták a kor egyik legjobb aranyművesét, hogy készítsen egy ritkaságszámba menő arany ereklyetartót a csontoknak. Az ereklyetartó azóta is ott áll, immár több mint 850 éve a dómban.
(Borítókép: A Kölni Központi mecset belseje 2021. október 3-án. Fotó: Eman Helal / picture alliance / Getty Images)