Kísérleti jelleggel mesterséges intelligencia vezérli a közlekedési lámpákat a világ több városában. Az új technológia segítségével környezetbarát útvonal tervezhető, amivel akár kétszázezer autó kipufogógáza semlegesíthető. És mesterséges intelligencia segíti már az egykor végzetesnek tartott betegségek korai diagnózisát.
Izraelben a mesterséges intelligenciát tesztelik a forgalomirányítás hatékonyságának fokozására, amivel egyfelől csökkenthető a menetidő, másrészt mérsékelhető az üzemanyag-fogyasztás – ennek révén pedig a levegőbe kerülő káros kipufogógázok mennyisége.
A Google kutatócsoportja a világ különböző városaiban mérte az útkereszteződések forgalmát és időzítését, majd ez alapján dolgozta ki azt a modellt, amely optimalizálta a „nem hatékony” kereszteződések áteresztőképességét. Izraelben a 280 ezres Haifában és a 200 ezres Beér-Sevában végeztek ilyen kísérleteket.
Az első eredmények biztatók.
Megállapítottuk, hogy 10-20 százalékkal csökkent az üzemanyag-fogyasztás, és ugyanilyen arányban rövidült a lámpáknál álló helyzetben töltött idő
– idézte a Times of Israel a Google fenntarthatósági igazgatóját. Kate Brandt hozzátette, hogy a közeljövőben újabb, hasonló kísérleti projekteket indítanak a brazíliai Rióban és más városokban.
Google tests AI tech to better time traffic lights in Israel https://t.co/tg1y6v9eTa
— The Times of Israel (@TimesofIsrael) October 6, 2021
„A nem hatékony közlekedési lámpák károsak a környezetre és az egészségre egyaránt, mivel az autók üresjáratban pazarolják az üzemanyagot, ugyanakkor növelik az utcai légszennyezést. A mesterséges intelligencia segítségével áttörő változások érhetők el” – mondta Brandt.
A becslések szerint 2015-ben 1,3 milliárd gépjármű közlekedett a világ útjain. A fejlődő gazdaságok növekvő jólétével ez a szám 2040-re várhatóan meghaladja a 2 milliárdot. A folyamatosan növekvő forgalom még az új utak és az elkerülő utak ellenére is gyorsan kinövi az úthálózat kapacitását, kivált a városokban.
Új kommunikációs technológia és a hatalmas mennyiségű adatot valós időben feldolgozni képes mesterséges intelligencia kombinálásával enyhíthető a dugó az utakon.
Sokan az önvezető járművekben látják a forgalmi dugók csodaszerét – feltéve, ha ezeket a robotjárműveket meg lehet tanítani arra, hogy kevésbé kiszámíthatatlanul vezessenek és gyorsabban reagáljanak az embereknél. Legalább két évtizedbe telik azonban, mire elterjednek, és érdemi hatást gyakorolnak az forgalomra. Addig is meg kell találni a közlekedés észszerűsítésének a módját.
Bengaluruban, ahol rendszeresek a közlekedési akadályok, egyes utakon az átlagsebesség csúcsforgalomban alig 4 km/óra.
A 8,5 millió lakosú indiai városban a Siemens Mobility egy olyan megfigyelőrendszer prototípusát építette ki, amely mesterséges intelligenciával vezérli a közlekedési lámpákat. A járműveket kamerák segítségével számlálják, és az információt egy központi irányítóközpontba továbbítják, ahol algoritmusok becsülik meg az út forgalmi sűrűségét. A rendszer a valós idejű forgalmi torlódások alapján kapcsolgatja a közlekedési lámpákat.
Az ilyen típusú vezérléshez adatokra van szükség. Rengeteg adatra. Szerencsére ebből nincs hiány. Rengeteg információ áll rendelkezésre a forgalomfigyelő rendszerekből, az útinfrastruktúrából, az autókból és maguktól a járművezetőktől is mobiltelefonjaik vagy navigációs eszközeik révén.
„Isaac Newton óta matematikai modellek építésével próbáljuk befolyásolni a világot” – idézte a BBC Orosz Gábort. „Ha vannak adataink, akkor ki tudjuk találni a megoldást. Ugyanez érvényes a közlekedésre is” – mondta a Michigani Egyetem magyar származású mérnök-docense.
A Google projektje csak egy a számos kipróbált, szoftveralapú kezdeményezés közül, amelyek célja az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés elleni küzdelem.
Több olyan megoldást részletezett Sundar Pichai, a Google és az Alphabet vezérigazgatója, amelyekkel az emberek a cég termékeinek alkalmazásával fenntartható döntéseket hozhatnak. Ezek közé tartozik a Járatkereső. Az online repülőjegy-foglalási kereső ugyanis feltünteti a repülőjáratok szén-dioxid-kibocsátási adatait is. A Google Térkép segítségével az autósok, a kerékpárosok és a robogósok üzemanyag-takarékos útvonalakat választhatnak, kísérleti jelleggel egyelőre csak az Egyesült Államokban, bár a keresések egy része már Magyarországon is elérhető.
Becsléseink szerint ezzel évente több mint egymillió tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, ami több mint kétszázezer autó forgalomból történő kivonásának felel meg, ráadásul az üzemanyag-fogyasztás csökkentésével a közlekedők pénzt spórolnak
– hangoztatja Pichai.
A Google emellett „keresi a módját annak, hogy az útvonalakat akár egy egész városra kiterjedően hatékonyabbá tegye a mesterséges intelligencia felhasználásának korai kutatásával, a közlekedési lámpák hatékonyságának javításával” – mondta a szakember.
A Google mesterséges intelligencián alapuló társadalmi kezdeményezései közé tartozik egy világméretű projekt az árvizek pontos előrejelzése, továbbá a hallássérültek telefonbeszélgetését lehetővé tevő technológia. A Duplex a szöveget alakítja át beszéddé, és ezzel lehetővé teszi, hogy a felhasználó híreket és más tartalmakat hallgasson meg. A mesterséges intelligenciát nem utolsósorban az orvosi diagnózis pontosítására is elkezdték alkalmazni.
Az egyik projekt célja, hogy a technológia segítségével jobban diagnosztizálják és kezeljék a vastagbélrákot, amely évente több mint 900 ezer ember halálát okozza világszerte.
A polipok felismerésére és eltávolítására szolgáló hagyományos eljárás a tükrözés, amellyel azonban a tanulmányok szerint a polipok 22-28 százalékát nem azonosítják. Ezekből a polipokból alakulhatnak ki a jó- vagy rosszindulatú daganatok. Az Egyesült Államokban évente 19 millió kolonoszkópiát végeznek.
Az eljárás során a gasztroenterológusok kamerával végeznek vizuális vizsgálatot. A kutatás vezetői abban bíznak, hogy a több száz órányi kolonoszkópiás videókon betanított mesterséges intelligencia segítségével a gasztroenterológusok azonosíthatják azokat a polipokat, amelyek a vizsgálat során elkerülik a figyelmüket.
Egy korai kísérlet során a Shaare Zedek kutatói a mesterséges intelligencia segítségével száz vastagbéltükrözést végeztek. A rendszer vizsgálatonként átlagosan egy polipot fedezett fel, amelyet az orvosok nem vettek észre, miközben a gasztroenterológusok által azonosított polipok közül egyet sem hagyott ki.
A mesterséges intelligencia bevetésével azonosított polipokról folytatott korai kutatások eredményét nemrégiben publikálták egy orvosi folyóiratban.
(Borítókép: Autókkal zsúfolt utca Újdelhiben 2009-ben. Fotó: Parveen Negi / The India Today Group / Getty Images)