Kína határozottan elítéli a hivatalos, illetve a katonai kapcsolattartás valamennyi formáját az Amerikai Egyesült Államok és Tajvan között. Ezt a kínai külügyi szóvivő mondta, miután a tajvani elnök elismerte, hogy amerikai katonák állomásoznak a szigeten.
Peking felszólította Washingtont, hogy tartsa magát az „egy Kína” elvhez, amelyet a kínai vezetés a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekint, és ne avatkozzon bele Kína belügyeibe.
Vang Ven-pin azt hangsúlyozta: az amerikai haditengerészet hajói számos alkalommal „fitogtatták erejüket” a Tajvani-szorosban az elmúlt időszakban, rossz üzeneteket küldve ezzel a sziget függetlenségét hirdető erőknek, és veszélyeztetve a régió békéjét és stabilitását. Hozzáfűzte: Tajvan újraegyesülése a szárazföldi Kínával egybeesik a történelem haladási irányával, míg Tajvan függetlensége zsákutca, írta a távirati iroda.
Caj Jing-ven tajvani elnök a CNN hírtelevíziónak adott interjújában ismerte el, hogy állomásoznak a szigeten amerikai katonák, akiknek a feladatai közé tartozik tajvani katonák kiképzése.
A tajvani elnök hitet tett a tajvani demokrácia és szabadság védelme mellett, és jelezte: bizonyos abban, hogy Washington Tajvan védelmére kelne, ha Kína megtámadná a szigetet.
Az Amerikai Egyesült Államok nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de egy amerikai jogszabály előírja, hogy köteles támogatnia önmaga megvédésében. Washington Tajvan legnagyobb fegyverbeszállítója. Joe Biden amerikai elnök a minap kijelentette: az Amerikai Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben. A Fehér Ház szóvivője megerősítette: az amerikai vezetés Tajvan-politikája nem változott.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajpej mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást gyakorol a szigetországra, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.