Mint megírtuk, a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetői elvileg megállapodtak abban, hogy 2023-tól hatályba léptetik a nagyvállalatokra vonatkozó 15 százalékos globális minimumadót. A G20 csúcson született, amerikai kezdeményezésű reformintézkedést Joe Biden amerikai elnök jelentette be a Twitteren. 

Üzenete szerint a világ GDP-jének 80 százalékát adó országok által elfogadott döntéssel a világ lakossága jár a legjobban. 

Az adóreform azt hivatott szolgálni, hogy a gyakran offshore-ozással és adóparadicsomokban való áttelepüléssel még nagyobb profitra tevő vállalatok végre kicsit beleadjanak a közösbe. Ez szép és jó, de a nagy cégek nem éppen karitatív beállítottságukról ismertek, és a vészmadarak szerint vagy megkeresik az útját annak, hogy valahogy kijátsszák a globális minimumot, vagy leverik a „veszteségeket” a fogyasztókon. 

A döntést tervek szerint vasárnap jelentik be hivatalosan, vélhetően a zárónyilatkozatba is belekerül. 

A G20 a hétfőn kezdődő glasgow-i klímacsúcs főpróbája, hiszen a gazdasági tematikájú hétvégi találkozó egyik fő kérdése az, hogy mit vállalnak a szélsőséges klímaváltozás (1,5 foknál nagyobb globális hőmérséklet-emelkedés az elkövetkező évtizedekben) megfékezése érdekében. A gyanú szerint nem sokra lehet számítani, és mindenki megpróbálja kitolni a határidőt a mára szinte szlogenné vált „zéró kibocsátás” elérésére. Elvileg ezt minél hamarabb el kéne érni, de a legnagyobb károsanyag-kibocsátók, vagy éppen a fosszilis tüzelőanyagkitermelő cégek anyaországai várhatóan húzni fogják az időt. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben. 

A Guardian eközben arról ír, hogy a brit BP és a brit-holland Shell olajvállalatok egy fikarcnyi adót sem fizettek három évig az Északi-tengeren végzett kitermelés után, de azért felvettek 400 millió fontnyi (1705 milliárd forintnyi) adókedvezményt. 

Hangzatosnak hangzatos kijelentések azért vannak már a G20-on is. Boris Johnson brit kormányfő elismételte azt, amit már mindenki tud, akit valaha is foglalkoztatott a klímaváltozás kérdése. Ha befuccsol a glasgow-i klímacsúcs, tömeges migrációra, áradásokra és élelmiszerhiányra lehet számítani a jövőben, oly mértékben, amit az emberiség még nem látott.