A Bécshez közeli, közkedvelt ausztriai kirándulóhely, a Rax erdejében egy hete csaptak fel a lángok. Alighogy eloltják, új helyen borul lángba az erdő. Az osztrák tűzoltóság, rendőrség és katonaság együttes erővel dolgozik a tűz megfékezésén, de érkezett segítség a szomszédos országokból is. Összesen mintegy 850-en vesznek részt az oltásban.
A lángok múlt hétfőn pattantak ki a Mittagsteinben, a Rax felvonójának tőszomszédságában. Az Alsó-Ausztria és Stájerország határán lévő hegyvidékben azóta is tomboló erdőtüzet az eddigi legnagyobbnak tartják szomszédunkban, emiatt Ausztria a hétvégén aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM), amelyet rescEU néven 2019-ben tűzoltórepülőgép-flottával bővítettek, megerősítve a tagállamok által igénybe vehető kapacitást.
Ezúttal az Európai Unió vészhelyzet-koordinációs központja két, Olaszországban állomásozó Canadair CL-415 típusú repülőgépet mozgósított, amelyek a közös mentőflottához tartoznak, Németország és Szlovákia pedig katonai helikoptereket ajánlott fel.
A meredek, járhatatlan terep miatt ugyanis a földi tűzoltás szinte lehetetlen, így kénytelenek a légi eszközökre hagyatkozni. A bécsi belügyminisztérium és osztrák fegyveres erők légierejét is bevetették, köztük egy Blackhawk helikoptert, amely 3000 liternyi vizet tud szállítani, míg a többi alig félezer litert bír el.
Az állami tűzoltóság parancsnoka szerint már tűzoltók is megsérültek a mentés közben, ezért a mentőket is riasztani kellett. Mindazonáltal megállás nélkül végzik az oltást.
A víztartályokkal felszerelt helikopterek percenként szállnak fel a Dunából merített vízzel, hogy mesterséges esőt szórjanak a parázsló zónákra
– mondta el Josef Huber az ORF-nek, hozzátéve, hogy védvonalakat alakítottak ki, nehogy a lángok továbbterjedjenek a környező településekre.
Európai összesítésben idén eddig mintegy félmillió hektárnyi terület vált tüzek martalékává, és a leégett erdők regenerálódása éveket vesz igénybe – közölte az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja az erdőtüzekről szóló jelentésében pénteken.
A klímaváltozás évről évre erőteljesebben érezteti hatásait, az egyre gyakrabban jelentkező erdőtüzekkel szemben a hagyományos tűzoltó módszerek gyakran eszköztelennek bizonyulnak
– emelte ki a bizottság.
A tűzidény hagyományosan június végén kezdődik, idén ekkorra már mintegy 130 ezer hektárnyi területet pusztítottak el a lángok. A tűzesetek már nemcsak a déli tagállamokat érintik, hanem egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Közép- és Észak-Európa számára is – állapította meg a kutatóközpont elemzése, amely szerint
a tűzvészek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozza,
ezért a tűzvészek kockázatával kapcsolatos figyelemfelhívó és oktató kampányok kulcsfontosságúak a katasztrófák megelőzése szempontjából.
A jelentés kiemeli azt is, hogy az erdőtüzek szempontjából 2019 bizonyult az egyik legrosszabbnak az elmúlt évek közül, de 2020-ban is jelentős kiterjedésű természeti területek estek a tűz áldozatául. Az uniós országok fokozottabb ellenőrzése ellenére tavaly mintegy 340 ezer hektár égett le Európában. A legtöbb erdőtűz
pusztított. Télen a Duna-deltában és a Pireneusokban, tavasszal pedig főként a balkáni térségben fordultak elő tűzesetek. Nyáron és ősszel leginkább a földközi-tengeri országok területei estek áldozatul.
Tavaly a legnagyobb kontrollálatlan erdőtűz az unión kívül Ukrajnában, a csernobili atomreaktor közelében pusztított.
A kutatók kiemelik: a nehezen fékezhető erdőtüzek nagymértékben sújtották az európai Natura 2000 hálózat védett területeit, 136 331 hektáron okoztak károkat, ami a 2020-ban leégett teljes terület mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez némileg kisebb terület, mint 2019-ben, de meghaladta az elmúlt 9 év átlagát.
A jelentés kitér arra is, hogy a 2020-as idényben több ember vesztette életét, mint az előző évben. Spanyolországban a tüzek hat emberéletet követeltek, köztük négy tűzoltóét.