Egyre magasabb pozíciókba emeli húgát Kim Dzsongun. Elemzők szerint ez egyfelől azt is jelentheti, hogy egyre több politikai feladatot ad át neki, mert bízik benne, másfelől pedig tudatosan készíti fel az utódlásra, hiszen más, politikailag alkalmas férfi családtag nincs a Kim családon belül.
A dekoratív megjelenésű Kim Jodzsong születési évét homály fedi. Egyes források szerint 1987-ben, mások szerint 1989-ben látta meg a napvilágot. Legkisebb gyerekként bátyjával együtt töltötte magányos gyerekkorát apjuk, Kim Dzsongil hatalmas, szigorúan őrzött villaházában.
A kilencvenes évek végén középiskolába ő is, mint bátyja, egy svájci magántanintézetbe járt, és természetesen álnéven tanult. Persze annyira nem volt nehéz elviselni az európai száműzetést, hiszen külön szakácsuk is volt a berni bentlakásos iskolában, és a vakációkat gyakran töltötték síeléssel vagy a francia Riviérán.
Politikai karrierje jóval apjuk 2011 decemberi halála után kezdődik.
Források szerint 2014-ben egy rövid időre átvette az államügyek irányítását, amikor Kim Dzsongun néhány hétre eltűnt a nyilvánosság elől, állítólag súlyos cukorbetegségét kezelték. Még ugyanebben az évben kinevezik a Koreai Munkapárt agitproposztályának helyettes vezetőjévé. Innentől rendszeresen szervezi bátyja propagandisztikus megjelenéseit a nagyszabású rendezvényeken.
2017 és 2021 között neve többször előkerült az ország egyik legfőbb vezetői testületében. Póttagja volt a politikai bizottságnak, de nem volt egyértelmű, hogy milyen feladatokkal bízták meg. Az viszont feltűnő volt, hogy egyre gyakrabban nyilvánult meg az észak-koreai külpolitikával kapcsolatban. Érzékelhető, ahogy bátyja 2018-tól kezdve egyre határozottabban emeli tekintélyét a különböző megbízások révén.
2018. február 9-én ott van a Dél-Koreában rendezett téli olimpia megnyitóján, amelyen a két Korea közös csapatban indult. Személyében ő volt az első a Kim-dinasztia tagjai közül, aki az 1953-as koreai háborút lezáró tűzszünet kihirdetése óta dél-koreai földre lépett. Másnap fogadta őt Mun Dzsein elnök, akinek átadta bátyja meghívását, hogy látogasson el Észak-Koreába. Április végén meg is történt a nagy találkozás a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben, Panmindzsonban. Világbéke, örök barátság, teljes kibékülés.
Újraindították a kereskedelmi kapcsolatokat. Ennek bizonyítékaként egy másik határvárosban, Keszongban közös ipari parkot működtettek, majd ugyanott felépült a két Korea közötti összekötő iroda, amely a kommunikációt volt hivatott segíteni. Alig két évvel később, 2020 elején azonban rendszeressé váltak a déli oldalról a légballonokon északi területek fölé röptetett propagandacsomagok, amelyek röpcédulái a rendszer ellen lázították a Kim-dinasztia alattvalóit.
A korábbi jó viszony megromlott, annyira, hogy júniusban Kim Jodzsong már katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát. Hogy megmutassa, nem beszélt a levegőbe, néhány nappal később az északiak felrobbantották a Korea-közi összekötő irodát és megszakították a párbeszédet Szöullal.
A lánytestvér erősödő pozícióját jól mutatják további diplomáciai sikerei. Ott volt bátyja mindhárom találkozóján Donald Trump amerikai elnökkel, és fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Egyre több olyan fénykép jelenik meg róla, ahol Kim Dzsongun oldalán mutatkozik, legyen szó tárgyalásról vagy hétvégi családi lovaglásról. 2019-ben beválasztották a Legfelsőbb Népi Gyűlésbe, vagyis a parlamentbe. Idén szeptemberben pedig bekerült az Államügyekért felelős bizottságba, az ország legfőbb döntéshozó testületébe, amelynek bátyja az elnöke.
Ez politikai karrierjének eddigi legfontosabb pozíciója.
Idén ősszel szintén ő volt az, aki az újabb dél-koreai békülési kísérletet nem ütötte le, hanem lelkesen üdvözölte. Nem sokkal később maga Kim Dzsongun tett javaslatot a 2020-ban megszüntetett forródrót felállítására Phenjan és Szöul között. Valószínűleg pragmatikus okai vannak az újabb pálfordulásnak . Az ország ellen elrendelt szankciók, a gyatra idei termés, az elhazudott, de jelenlévő koronavírus, a fenyegető éhínség mind-mind arra sarkallja a Kimeket, hogy próbáljanak meg nyitni a világ felé, hogy segítséget kapjanak.
Ha az öröklésről esik szó, akkor is egyértelműen Kim Jodzsongra irányul a figyelem. Egyfelől azért, mert nem nagyon van a családon belül más, szóba jöhető rokon . A koreai vezető ugyanis a család labilis férfi tagjait így vagy úgy, de kiiktatta. Legutóbb 2017-ben idegméreggel végeztek észak-koreai ügynökök a Kuala Lumpur-i repülőtéren Kim Dzsongnammal, aki ugyan csak féltestvére volt Kim Dzsongunnak, és már egy ideje nem élt Észak-Koreában, ám egyre gyakrabban tett bíráló nyilatkozatokat a rezsimről.
A testvér iránti bizalom már apjuk életében is politikai stratégiaként működött, Kim Dzsongil is nagymértékben támaszkodott húgára, aki tanácsadóként segítette bátyját. Viszont 2011, vagyis Kim Dzsongun hatalomra jutását követően nagynénje sorsa gyorsan megváltozott. Férjét, Csang Szongtheket 2013-ban árulónak kiáltották ki, meghurcolták, majd Kim Dzsongun beleegyezésével kivégezték. Az ifjú diktátor a hatalom megtartása érdekében még nagynénje férjét is szemrebbenés nélkül félresöpörte.
Az utódlás kérdése sem olyan egyszerű a Kimeknél.
A dinasztia alapítója, Kim Ir Szen ugyan 1980-ban megnevezte örökösét, Kim Dzsongilt, ám még 14 éven át viselnie kellett ezt a státuszt , mielőtt követhette volna apját vezetőként . Kim Dzsongil viszont nem nagyon sietett, hogy megnevezze örökösét. Erre leginkább csak az késztette, hogy 2008 nyarán agyvérzést kapott, ami után egyértelművé vált, hogy nem fog felépülni. 2010-ben nevezte meg utódként Kim Dzsongunt, aki egy évvel később lépett az örökébe.
Tehát ha dinasztikusan gondolunk az öröklésre, akkor nagyon jó esélye van Kim Jodzsongnak arra, hogy egyszer bátyját kövesse az ország élén. Kim Dzsongun mindegyik gyereke 18 év alatti, más, politikai értelemben alkalmas férfi rokon pedig nincs, vagy szigorú parkolópályán van.
Jodzsong a pártban már pozícióval rendelkezik, és amennyiben általánossá ismertté, esetleg testvéréhez hasonlóan karizmatikussá válik a koreaiak körében, már csak a hadseregre kell kiterjesztenie a befolyását. Bár érdemes hozzátenni, hogy mindez csak feltételezés, hiszen egy olyan latorállamról beszélünk, amelynek belső működését, dinasztikus utódlási rendszerét igazán csak távolról ismerjük, ami bármikor180 fokos fordulatot vehet, rácáfolva az eddigi feltételezésekre.
(Borítókép: Korea-közi csúcstalálkozó 2018. április 27-én. Fotó: Korea Summit Press Pool / Korea Summit Press Pool / AFP)