A világ „a közelében sem jár” azoknak a környezetvédelmi célkitűzéseknek, amelyeket a globális éghajlati katasztrófa megelőzése érdekében el kellene érni – mondta Barack Obama volt amerikai elnök hétfőn, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, egy hete kezdődött 26. ülésén (COP26).

Kijelentette: a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt, pedig már akkor lehetett tudni, hogy a megállapodásban foglaltak maradéktalan teljesítése sem lesz elegendő annak a célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a globális felmelegedés mértéke ne érje el a 1,5 fokot.

Barack Obama szerint folyamatosan válnak egyre nyilvánvalóbbá annak a következményei, hogy a világ nem halad elég gyorsan a klímavédelmi célok teljesítése felé.

A volt amerikai elnök idézett egy tudományos felmérést, amely szerint a világ lakosságának 85 százaléka tapasztalt már olyan időjárási jelenségeket, amelyek az éghajlatváltozás miatt erőteljesebbé váltak az utóbbi időben.

Ezek közé tartoznak az egyre erősebb viharok, a mind hosszabb hőséghullámok, az egyre pusztítóbb áradások és szárazságok – mondta Barack Obama.

Kiemelte: a világ egyes térségeiben egyre veszélyesebbek az életkörülmények, és ez a migrációs folyamatok átalakulását, a konfliktusok súlyosbodását okozza. Ez az oka annak is, hogy az amerikai védelmi minisztérium és más kormányzati szervek nemrégiben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették a klímaváltozást - mondta a volt amerikai elnök.

Obama felidézte, hogy közvetlen hivatali utódja, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy az amerikai gazdaság szereplőinek jelentős része ennek ellenére tartotta magát az egyezményben vállalt környezetvédelmi cselekvési programokhoz; az amerikai autóipar például folytatta a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó fejlesztési programokat.

A Trump-kormány ugyanakkor nyíltan ellenséges hozzáállást tanúsított a klímavédelemmel foglalkozó tudományágakkal szemben, és ez elsősorban annak a következménye volt, hogy a republikánusok „pártpolitikai kérdéssé változtatták” a klímaváltozás ügyét.

Mindez oda vezetett, hogy „manapság már ritka az olyan republikánus, aki komolyan veszi a klímaváltozást” – fogalmazott a volt demokrata párti amerikai elnök.

Barack Obama bírálóan szólt arról is, hogy sem Oroszország, sem Kína nem képviseltette magát csúcsszinten a glasgow-i COP26-értekezleten.

A rendezvényen sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Hszi Csin-ping kínai államfő nem jelent meg, jóllehet mindketten hivatalosak voltak az értekezletre.

Hétfői felszólalásában Obama úgy fogalmazott: ez azt jelzi, hogy a két vezető - jóllehet országaik a világ legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátói közé tartoznak – „veszélyes mértékben nem érzékeli”, hogy mennyire sürgető üggyé vált a klímavédelem.

Ugyanezt észrevételezte Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is, aki a múlt héten jelen volt a glasgow-i értekezleten.

Elutazása előtti sajtóértekezletén Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján, mivel így elesett attól a lehetőségtől, hogy „befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt”.

„Ugyanezt elmondhatom Oroszországról is” – tette hozzá Biden.