Jogalap nélkül, ezért egyelőre ideiglenes hatállyal egy izraeli bíróság felfüggesztette a náci haláltáborokban használatos billog árverését. Ezzel a kegyetlen eszközzel sütötték be a fogvatartottak karjába a sorszámot.
„Egy ilyen gonosz szerszámnak nem lehet tulajdonosa” – idézte a Times of Israel a vészkorszak túlélőinek érvelését, amihez a Jad Vasem is csatlakozott. A holokauszt emlékhatósága erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja a kegyeletsértő tárgyak értékesítését.
A hírhedt auschwitz-birkenaui koncentrációs táborokban a rabok megbélyegzésére használt, szó szerint a sorsukat is megpecsételő eszközt a Tzolman's Auctions, egy jeruzsálemi aukciósház tervezte árverésre bocsátani.
Auschwitz-Birkenauban 1940 és 1945 között egymillió zsidót öltek meg, több tízezer másik, köztük katolikus lengyelekkel, romákkal és szovjet hadifogollyal együtt.
„Az eredeti billoggal az auschwitzi foglyokra tetoválták a számokat” – olvasható a Tzolman honlapján, amit az egyik „legmegdöbbentőbb holokauszttárgynak” neveztek.
Az nem derült ki, hogy ki bocsátotta áruba a tárgyat, amelynek értékét 30-40 ezer dollárra (9-12 millió forintra) becsülték.
A Tzolman's szerint a világon csupán három ilyen készlet ismert, és ez mindegyik közül a legnagyobb. A másik kettőt egy szentpétervári katonai múzeumban és az auschwitzi koncentrációs táborban állították ki.
Az értékesítés ellen tiltakozó Jad Vasem Intézet szerint az eszköz – Izrael holokauszt-emlékhelyeként – őket illeti. A bírósági keresetet azonban a Holokauszttúlélők Izraeli Szervezeteinek Központja nyújtotta be.
„Az eladása törvénytelen, és ellenkezik a közszemérem elvével” – írta jogi képviselőjük. „Ez a tárgy nem magántulajdon, hanem egy szörnyű emlék, amely bizonyítékul szolgál a nácik és segítőik bűneire” – érvelt David Fohrer.
A bíróság ideiglenes jelleggel, de haladéktalanul felfüggesztette a billog árverését, végső ítéletét pedig november 16-án fogja kimondani.
Az izraeli holokauszttúlélők központjának vezetője szerint ilyen tárgyaknak múzeumban van a helyük.
„Ilyesmivel nem szabad kereskedni, és semmiképpen sem lehetnek magántulajdonban” – mondta Colette Avital. Ezeket az eszközöket különösen kegyetlen bűnökre használtak, arra, hogy „az embereket emberekből számokká változtassák” – hangoztatta.
A billogot a mind a mai napig működő Aesculap gyártotta – eredetileg szarvasmarhák azonosítására. Az aukciósház szerint az árverésre bocsátott készlet a bélyegzők mellett a használati útmutatót is tartalmazza. A Tzolman's azonban megjegyezte, hogy az állatok jelölésére szolgáló bélyegzők tízszer nagyobbak voltak, mint az árverésre felkínált bélyegzők, így – mint írják – kétségtelen, hogy a rabok tetoválására gyártották őket.
Dani Dayan, a Jad Vasem elnöke közölte, hogy a holokauszt-emlékközpont azért nem vásárol tárgyakat árverésen, mert nem akarja bátorítani a „kapzsi kereskedőket”. Szerinte a kérdést törvényileg kellene szabályozni.
Yad Vashem condemns auction of Auschwitz tattoo machine - Israel News - https://t.co/8Ac3opufVq https://t.co/t5MsFeKQlc
— Dani Dayan (@AmbDaniDayan) November 3, 2021
„A Jad Vasem elvből ellenzi, hogy a vészkorszak idejéből származó zsidó vagy náci tárgyaknak piaca legyen, ezért nem vásárol ilyen dolgokat. Szerencsére a Jad Vasemnek adományozott tárgyak száma többszöröse a piacra dobott tárgyakénak” – üzente Dayan.
Meir Tzolman, az aukciósház vezetője azonban kiáll az árverés mellett.
„Szeretnénk növelni a tudatosságot. Én vagyok az utolsó, aki alábecsüli vagy lekicsinyli a holokauszt súlyát. Biztosítani akarom, hogy a tárgy a megfelelő kezekbe kerüljön, és ne tűnjön el a történelem süllyesztőjében” – nyilatkozta az izraeli hadsereg rádiójának.
Az izraeli eset nem kirívó. Korábban is volt példa kegyeletsértő tárgyak aukciójára.
Az Európai Zsidó Szövetség határozottan tiltakozott, amikor Adolf Hitler cilinderét és Eva Braun ruháját bocsátották árverésre Münchenben – jelentette a Deutsche Welle. Ezeknek a tárgyaknak szinte semmilyen történelmi értéke sincs – érveltek –, csak azt a célt szolgálják, hogy olyan személyek kaparintsák meg, akik a náci eszméket dicsőítik.
Az árverést a tiltakozás ellenére megtartották, és ezen például Hitler önéletrajzi ihletésű, ezüstkötésű Mein Kampfja 130 ezer euróért kelt el.
Egy kanadai, montreali aukciósház a kemény bírálatok dacára 128 náci emléktárgyat kínált eladásra az idén – írta a Jerusalem Post. A lap szerint egy éve, 2020 februárjában egy másik montreali aukciósház, az Encans en Ligne bocsátott árverésre náci relikviákat.
Az ausztráliai Queensland államban a többi között egy zsidó gettóból származó, Dávid-csillagos sárga karszalag került kalapács alá.
(Borítókép: Egy auschwitzi koncentrációs tábor túlélője mutatja a számtetoválását otthonában, Londonban 2014. december 1-jén. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)