Kijev november eleje óta van a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös besorolásban, amelynek alapján a bevásárlóközpontokat, vendéglátóhelyeket, sportlétesítményeket, kulturális és egyéb rendezvényeket csak oltottak vagy negatív teszttel rendelkezők látogathatják. Az ukrán fővárosban ugyanez vonatkozik a közösségi közlekedési eszlöszök használatára is – írja az MTI.
Az Index tudósítója nemrég érkezett vissza Kijevből, és tapasztalatai szerint az ukrán főváros lakossága nem veszi túl komolyan a járványhelyzetet. Mint sok más helyen, a rendelkezések hatályban vannak, de betartatni nem sikerül őket.
Igaz, a vendéglátóhelyek PCR-tesztet vagy oltási igazolást kérnek a vendégektől, de olykor, helyiségtől függően elfelejtik.
Na végre, be tudtam mutatni az igazolásomat, ez volt az első alkalom
– örvendezett az Index egyik kontaktja egy vendéglátóhelyen. Tőlem azonban már nem kértek semmilyen igazolást, mert az ellenőrzéssel megbízott kiszolgálószemélyzet épp nem volt a helyén, és miután helyet foglaltam, már fel sem merült a kérdés.
Helyisége válogatja: volt, ahol tízfős társaságban érkeztem meg egy gasztrobárba, nulla ellenőrzés. Más kérdés volt az a belvárosi vízipipabár, ahol gyakran megfordulnak befolyásos üzletemberek. Biztosra akartak menni, így ukrán kollégámat nem engedték be valamely dokumentum felmutatása nélkül, pedig csak ketten voltunk.
Fél óra múlva azonban már kellemesen füstöltünk, mivel a kolléga elszaladt egy gyorstesztre.
Uramatyám, 450 hrivnyát kérnek ezért a sz*rért
– panaszkodott. Némileg nyugtatóan hatott rá, miután tudattam vele, hogy Magyarországon ennek majdnem a dupláját kérik el egy gyorstesztért, és az hatóságilag megszabott ár.
Nincs sok esély az igazolás valódiságának ellenőrzésére. A hivatalos ukrán dokumentumon nincs QR-kód, bár felesleges is lenne, hiszen – ahogy ismerős lehet a magyarországi olvasóknak is – a legtöbb helyen nincs hozzá leolvasó. Mi több, Kijevben sokan újrahasznosítják a PCR-teszteket, szerkesztőprogrammal változtatják meg a kiállítás dátumát.
A kolléga is így tett egy jövőbeni utazása miatt. Fogta az e-mailen elküldött teszteredményt, átállította a dátumot, sőt még a QR-kódot is kicserélte. Nem tellett több időbe, mint tíz perc.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szavai szerint sorban állás van nemcsak a kórházaknál, de a krematóriumnál is.
Naponta több tucat ember hív fel. Vannak, akik segítséget kérnek szeretteik kórházi kezeléséhez. Mások ahhoz, hogy eltemessék hozzátartozójukat. Sorban állunk a halotti anyakönyvi kivonatért, a temetkezési vállalatnál és a krematóriumban is
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kórházak sürgősségi osztályainál pedig a mentők állnak sorban a betegekkel.
Az ukrajnai járványügyi adatok ezt igazolni is látszanak. A probléma gyökere a bizalmatlanság a városatya iránt. Félreértés ne legyen, a kijeviek kedvelik Klicskót, de széles körben úgy gondolják: maradt volna meg bokszolónak. A polgármester ugyanis hétéves regnálása alatt számos olyan kijelentést tett, amely megmosolyogtatja az embereket és mémek kiapadhatatlan forrásává vált. Ő volt az, aki egy beszélgetőműsorban kijelentette a kelet-ukrajnai háborúról, hogy az elesett katonák lelkével beszél, 2017-ben pedig, amikor összeomlott egy híd Kijevben, azzal a magyarázattal szolgált, hogy „a híd elfáradt”.
Mások arról beszéltek az Index tudósítójának, hogy csődöt mondott a tömegtájékoztatás a járványhelyzet súlyosságával kapcsolatban, a mai napig nem látni azt a szigort és példamutatást, amely meggyőzné az embereket, hogy vegyék komolyan a vírust. Igaz, a boltokban mindenki maszkot visel, de egy kis trécs erejéig lekapják. Vagy épp az orr alatt lóg, ami még a repülőtereken is megszokott látvány.
Olyan ez, mintha az alsót a zacsiig húzná fel az ember
– írta le a maszkviselési fegyelmet a kolléga.
Kijev városvezetése csütörtökön határozott arról, hogy fokozni kell a korlátozások betartásának ellenőrzését. Ez a hivatalos verzió szerint abban fog megnyilvánulni, hogy minden kerületben az eddigi kettőről négyre emelik azoknak a munkacsoportoknak a számát, amelyeknek a feladata a gazdasági szereplők ellenőrzése. Ezekben a csoportokban a fővárosi államigazgatási szervek, a fogyasztóvédelmi szolgálat, a rendőrség és a polgárőrség tagjai vesznek részt.
Csakhogy Kijevnek tíz kerülete van, lakossága pedig mintegy hárommillió.
A járvány elleni védekezés nem emiatt válik hatékonnyá. A probléma az, ha az adott helyiség nem tudja ellenőrizni a bemutatott dokumentumok valódiságát. QR-kód-leolvasó nincs, az oltási igazolás pedig egy egyszerű, könnyen hamisítható papír, rajta pecséttel.
Nem meglepő hát, hogy az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtökön arról adott hírt, hogy a hatóságok egy nap alatt három városban – Kijevben, a kelet-ukrajnai Harkivban és a nyugati országrészben lévő Ivano-Frankivszkban – lepleztek le bűnszervezeteket, amelyek hamis Covid-igazolást és PCR-tesztet árultak. A hatóságok közlése szerint a szervezetek napi több száz hamis dokumentumot gyártottak, amelyekkel több millió hrivnyás haszonra tettek szert.
A hamisítvány elkészítésének központi eleme a pecsét.
Klicsko megkérte a főváros lakóit, hogy tartsák be a kötelező maszkviselést a zárt nyilvános helyeken, és a távolságtartást, használjanak kézfertőtlenítő szereket, továbbá vegyék fel a védőoltást. Nos, nemigen tesznek ennek eleget, maximum a maszkviselésnek. Kézfertőtlenítő szerek csak itt-ott vannak kihelyezve.
A polgármester ezenfelül arra kérte a kijevieket, hogy ha lehetséges, kerüljék a tömegközlekedést. Valójában a szükséges dokumentumok nélkül elvileg nem is szabad igénybe venni a tömegközlekedést. Ezt, úgy tűnt, aki tehette, megtette, cserébe reggeltől estig dugó van a fővárosban.
Honnan fogja tudni a buszsofőr, akinek be kell mutatni valamelyik dokumentumot, hogy valódi? Na és mennyivel lesz előrébb az adott hatósági személy, ha a kocsmában elkéri a dokumentumot?
– tette fel a költői kérdést egyik forrásom.
Ez bennem is felmerült a metrón, ahol egyszer láttam az ellenőrzés egy formáját. Három hatósági személy szúrópróbaszerűen állított meg utasokat, aztán némi vizsgálódás után mindenkit továbbengedtek, aki valamilyen papírt produkálni tudott.
Nem tudom, ember, mi lesz, ha kinő a harmadik lábad?
– fejezte ki szkepticizmusát az oltással szemben egy másik interjúalany. Ő úgy szkeptikus, hogy átesett már a Covid–19-en, és ezzel nincs egyedül.
Így érthető, hogy virágzik a hamis igazolások piaca.
Mások arra panaszkodtak, hogy az emberek nem tanúsítanak felelősséget egymás iránt, „leszarják az egészet”.
A tömegközlekedés helyett számos utasszállító szolgáltatást igénybe lehet venni, Kijevben még van Uber is. Az applikációban a foglalás után külön üzenetben kérik, hogy „vigyázzunk egymásra”, az utas legyen szíves maszkot viselni. Én megtettem, a sofőrök nemigen.
Erre mondta egy barátom szarkasztikusan: „majd Isten megvéd”.
A Kijevben tapasztalt furcsaságok egészen Magyarországig kísértek. Úgy tűnik, a légitársaságok szerint – bár a fedélzeten kötelező a maszkviselés – a vírus addig nem terjed, amíg a vásárolt rágcsát és italt elfogyasztja az utas. Az útlevél-ellenőrzésnél pedig bőven elég volt felmutatnom az EU-s zöldigazolványt, amelyen ugyebár van QR-kód. Leszkennelték? Nem.
(Borítókép: A kötelező oltás ellen tüntetők Kijevben 2021. november 3-án. Fotó: Efrem Lukackij / MTI)