Csaknem kétmillió olyan, 16 évesnél idősebb lakos él Magyarországon, aki saját bevallása szerint valamilyen tartós egészségügyi bántalommal küzd, ami megkeseríti a mindennapjait – derül ki az Eurostat friss statisztikájából, amit a Pénzcentrum ismertet.

Ez a szám a 16 évesnél idősebb magyar lakosság 22,8 százalékát jelenti, azonban némileg meglepő módon több, egyébként Magyarországnál egészségesebbnek tartott ország vezeti a 25 európai országból álló nemzetközi listát. A szomorú lista első három helyét Lettország (39,7 százalék), Finnország (35,2 százalék) és Dánia (33 százalék) foglalja el. Legalábbis az önbevallással felvett adatok szerint.

Sőt eszerint Magyarország a maga 22,8 százalékával – bár ez a szám így is nagyon magas – a lista utolsó harmadában helyezkedik el. A 2020-as évre vonatkozóan ugyan még nincs minden EU-s országból adat, a 2019. évi számokhoz viszonyítva ez az uniós átlagnál is kevesebb, igaz, csak 1,2 százalékkal – 24 százalék volt ekkor az EU-s országok átlaga, azaz csaknem az európai lakosság negyede volt érintett.

A lista szerencsésnek mondható utolsó helyén Svédország található, itt a 16 évesnél idősebb lakosságnak csupán 12,9 százaléka számolt be arról, hogy észlel olyan egészségügyi gondot, ami valamilyen mértékben zavarja a mindennapi aktivitását. A svédeken kívül 20 százalék alatti eredményt csak Málta (14,1 százalék) és Bulgária (16,2 százalék) produkált.

Kérdés persze, hogy ezek a számok mennyiben fedik a valóságot, és hogy hol mennyire merik bevallani az emberek, hogy adott esetben valamilyen problémával küzdenek. A statisztikusok felhívták a figyelmet, hogy ez a felmérés önmagában nem arról ad képet, hogy milyen az egyes országok lakosságának valós egészségügyi állapota, hanem inkább arról, ki hogyan érzi magát. Ezekbe az úgynevezett egészségügyi limitációkba mindenesetre beletartoznak a fiziológiai és pszichológiai tényezők is, tehát a hát- és derékfájás éppúgy, mint például a depresszió.