A Kúria és Polt Péter legfőbb ügyész egyebek között azzal sértette meg az uniós jogot, hogy fegyelmi eljárást indítottak Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója ellen, miután egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében szakmai kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB) még 2019-ben.
A bíró arról kérte ki az EUB véleményét, hogy vajon csorbát szenvedett-e annak a svéd gyanúsítottnak a védekezéshez való joga, akinek a magyar hatóságok nem biztosítottak tolmácsot. Csakhogy Vasvári Csaba az ügy apropóján más kérdéseket is feltett a Luxembourgban székelő testületnek – emlékeztet az EUrologus.
Vasvári arra is kíváncsi volt, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy, az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy.
A magyar bíró azt is aggályosnak tartotta, hogy a bírói fizetések jelentősen alacsonyabbak, mint amit az összevethető tapasztalattal rendelkező ügyészek kapnak, sőt a bírósági vezetők szabad kezet kapnak annak eldöntésében, hogy ezt az alacsony illetményt kinél egészítik ki jutalmazással.
Ez már sok volt Polt Péternek, és közbelépett. Megtámadta Vasvárit a Kúrián, a bíróság pedig a legfőbb ügyésznek adott igazat, kimondva: „az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”.
A Kúria megállapította, hogy a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdéseket nem tartják olyannak, mint amelyek megválaszolása egy jogvita eldöntéséhez szükségesek. Sőt fegyelmi eljárást indítottak Vasvári Csaba ellen, amelyet időközben visszavontak.
Az Európai Unió Bírósága azonban pont a Kúriát marasztalta el. Megállapítása szerint
az uniós rendelkezésekkel ellentétes, ha egy nemzeti legfelsőbb bíróság egy alacsonyabb fokú bíróságnak az uniós bíróság felé előterjesztett kérelmét azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából.
Ennek fényében Luxembourgban megállapították:
Vasvári figyelmen kívül hagyhatja a kúriai döntést, hiszen az sérti az uniós jogot.
A fegyelmi eljárásra kitérve az Európai Unió Bírósága arra a döntésre jutott, hogy az sértheti a bírói függetlenséget, ráadásul „a fegyelmi eljárás alkalmas arra, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását”.
Ami magát az alapügyet illeti: az Európai Unió Bírósága osztja Vasvári Csaba aggodalmait a tolmácsolás hiányosságai kapcsán, és egyetért azzal, hogy amennyiben a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg, az sérti az uniós jogot.