Az erről szóló sajtótájékoztatót Olaf Scholz kezdte. Az egyre súlyosabb járványhelyzetről beszélt, miután bejelentette, hogy megszületett a mintegy 170 oldalas koalíciós megállapodás. A további járványügyi szigorítások között bejelentette a 3G bevezetését, és hogy a kormányban felállítanak majd egy szakértőkből álló testületet, amely napról napra elemzi a járványhelyzetet Németországban. Kiterjesztik az oltási kampányt, ebbe pedig bevonják a hadsereget is.

Majd a koalíciós megállapodás elemeivel folytatta. Ezek közül kitért a klímamegállapodásban Németországra háruló feladatok betartására. Javítani szeretnék a szociális ellátást, folytatják a küzdelmet az irreálisan magas bérlakásárak ellen. Németország továbbra is részt akar venni Európa szuverenitásának fenntartásában, jó kapcsolatokra törekszik szövetségeseivel és az Egyesült Államokkal.

A koalíciós tárgyalások jó hangulatban zajlottak, és ennek eredménye örömmel tölt el

– tette hozzá az SPD kancellárjelöltje. A közlekedésilámpa-koalíció jó útra fogja vinni az országot – fejezte be gondolatait.

Scholz után a Zöldek társelnöke, Robert Habeck beszélt. A zöld politikus egyetértett Olaf Scholz bejelentett járványügyi intézkedéseivel, majd azzal folytatta, hogy a Zöldek a környezetvédelmet fogják a legerőteljesebben képviselni az új adminisztrációban. Habeck kitért arra, hogy égető kérdésnek tartják a mezőgazdasági termeléssel összefüggő feladatokat. Ezek közül kiemelte az áttérést a környezetbarát állattenyésztésre. 

Az FDP vezetője, Christian Lindner azt mondta, hogy a közlekedésilámpa-koalíció tagjai büszkék lehetnek a megállapodásra. A tárgyalások alapján úgy látják, hogy sikeres lesz a közös kormányzás. A programokat nem külön-külön, hanem egymást kiegészítve fogják végrehajtani. A szabaddemokrata Lindner beszélt az euróra leselkedő problémákról éppúgy, mint a klímaválságról. Hozzátette, hogy partnerek abban is, hogy felgyorsítsák a digitalizációt. Megemlítette, hogy Olaf Scholzot megfelelő, határozott kancellárnak tartja, akit nagyon alapos szakmai múltja is alkalmassá tesz Németország irányítására.

Végül a sajtótájékoztatót Annalena Baerbock, a Zöldek másik társelnöke zárta, aki azt hangsúlyozta, hogy a koalíciós tárgyalások során elhatározták, hogy a külpolitikában Németországot ismét az európai politika egyik erős, meghatározó szereplőjévé fogják tenni, az aktív diplomáciát pedig a közös érdekek védelme mentén képzelik el.

Angela Merkel elköszönt a kormánytagoktól

Szerdán délelőtt tartotta meg utolsó ülését az ügyvezető német kormány, ahol Angela Merkel kancellár elköszönt minisztereitől. Olaf Scholz a többiek nevében virágcsokorral köszöntötte a legrégebben hivatalban lévő uniós vezetőt, és átadott neki egy facsemetét is, kérve Merkelt, hogy ültesse el a kertjében. 

A koalíciós partnerek még délelőtt is egyeztettek a szerződésről, amely csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A koalíciós tagok azt szeretnék, ha a 63 éves szociáldemokrata Olaf Scholzot már december második hetében kancellárrá választanák a Bundestagban, mert akkor megkezdődhet az érdemi kormányzás is. Ha tényleg beiktatják a következő hónap közepén Scholzot, az azt jelenti, hogy Merkel mégsem dönti meg Helmuth Kohl egykori kancellár hivatalban töltött idejét. Ha minden a tervek szerint halad, a választásuk után 73 nappal már hivatalba lép az új kabinet, ami azért kedvező, mert 2017-ben az elhúzódó koalíciós egyeztetések miatt 171 napig tartott, amíg megalakult az akkori nagykoalíció a CDU és az SPD részvételével.

A szeptemberi választásokon az SPD győzött 26 százalékkal, és úgy döntött, hogy 16 évnyi koalíciós kormányzás után nem akar újra összeállni a kereszténydemokratákkal (CDU), hanem inkább keres két másik lehetséges partnert. Így esett a választás a remekül szereplő zöldekre, akik a korábbi hat helyett most tizenöt százaléknyi voksot gyűjtöttek be, és a hagyományosan királycsinálóként nyilvántartott szabaddemokratákra (FDP), akik a negyedik helyre jöttek fel 11,5 százalékukkal. A pártok saját színei alapján a koalíciót már a kezdetektől közlekedésilámpa-koalíciónak nevezték, amelyen belül a szociáldemokratákat és a zöldeket balközépre, míg a költségvetésre érzékeny szabaddemokratákat hagyományosan a német konzervatívokhoz sorolják.

A minisztériumok előzetes elosztásáról annyit tudni, hogy az FDP 42 éves vezetője, Christian Lindner kapja a pénzügyi tárcát, míg a Zöldek társelnöke, az 52 éves Robert Habeck kerül a gazdasági minisztérium élére, ám a tárca kapja meg a klímavédelemmel kapcsolatos feladatok felügyeletét is. 

Marco Bushmann az igazságügyért felel majd, Volker Wissing lesz a közlekedési miniszter, Bettina Stark-Watzinger pedig oktatás és kutatási miniszter pozíciót tölti majd be – tudta meg a Spiegel.

Egyes források szerint az elmúlt hetek egyeztetései során valamennyi párt engedett elképzeléseiből. Például

és a szabaddemokraták is belementek abba, hogy az általuk favorizált időpontnál hamarabb álljanak le a széntüzelésű erőművek. A tárgyalásokon a zöldek sürgették, hogy a Merkel-kormányzat által megszabott 2038 helyett már 2030-ra számolják fel a szénerőműveket, végül ez került be a koalíciós szerződésbe. Előzetesen abban is egyetértettek, hogy a gáztüzelésű erőműveket 2040-ig kivezetik, hogy ezzel is gyorsítsák a klímavédelmet.

Megállapodás született arról is, hogy az óránkénti minimálbért 9,6 euróról 12 euróra emelik, ez közel 10 millió embert érint majd. Nem csak a minimálbért, hanem az újrahasznosítható energiafelhasználás is nőni fog : 2030-ra 80 százalékra szeretnék emelni a felhasználását. 

A marihuána fogyasztását is legalizálják a felnőtt lakosság számára; ellenőrzött helyről lehet majd ellenőrzött árut venni. Az intézkedés célja az átláthatóság, a fiatalok védelme és a feketepiac visszaszorítása.

Egyszerűbb lesz majd külföldiként munkát vállalni és tovább tanulni Németországban, valamint megkönnyítik azon emberek betelepülését, akik hozzátartozói korábban a menekültként érkeztek az országba.

A választójogot 16 évre módosítják, évente 400 ezer új lakás épül majd, ennek negyede közpénzből.

(Borítókép: Fabrizio Bensch / Reuters )