Mire véget ér a tél, itt mindenki oltott, gyógyult vagy halott lesz – ha hihetünk a friss járványügyi adatoknak, villámgyorsan kezd valóra válni Jens Spahn egészségügyi miniszter vészjósló figyelmeztetése Németországban, ahol a szomorú csütörtöki rekorddal, egy nap alatt 351 halálesettel átlépte a százezret a koronavírus halálos áldozatainak száma. A számláló jelenleg 100 119-en áll, de – derül ki a Robert Koch Intézet (RKI) hivatalos bejelentéséből – 75 961-gyel új csúcsra ért az újonnan azonosított fertőzöttek száma is, és nem kecsegtet túl sok reménnyel a heti fertőződési szám sem, amely százezer főre vetítve 417,9-nél – a bajorországi oltatlanok között riasztóan magasan, 1726,3-nál – jár.
A 100 119 halottal Oroszország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország után Németország az ötödik olyan európai ország, ahol a halálesetek száma átlépte a százezret. Mindennek okát egyébként abban látják, hogy az átoltottság mindössze 68 százalékon áll, ami nem túl hízelgő annak a fényében, hogy Spanyolország lakóinak a nyolcvan százalékát, Hollandiáénak pedig a 74 százalékát teljesen vakcinálták már.
Ami a jövőt illeti, intő jel, hogy kezdi megviselni az egészségügyet is, a kórházak intenzív osztályai megteltek. Szerdán az intenzív és baleseti ellátási területet felügyelő szervezet, a DIVI közlése szerint 4070 beteget ápoltak intenzív osztályon, akik közül 2124-et kellett lélegeztetőgépre kapcsolni. Ékesszólóan árulkodik a helyzet súlyáról Klaus Hoetschek bajor egészségügyi miniszter csütörtöki bejelentése, amely szerint a tartományi tárcavezetők megállapodtak, hogy a tervezett műtéteket országszerte elhalasztják. Négy tartomány – Bajorország, Türingia, Szászország és Brandenburg – és a főváros, Berlin kedden aktiválta azt protokollt, amely szerint az ottani kórházakban ápolt fertőzötteket más tartományokba szállítják át. Szászország húsz, Türingia tizennégy beteg ápolásában kért segítséget.
Szó van arról is, hogy az egészségügyben kötelezővé teszik az oltást – a hadseregben, a Bundeswehrben már az –, de felvetődött már egy Ausztriáéhoz hasonló teljes bezárás ötlete is.
A hullám Németországot egyre szigorodó korlátozások közepette kapta oldalba. Szerda óta tömegközlekedési járműveken utazni és sok helyütt munkába menni is csak az úgynevezett 3G-szabályrendszer szerint lehet, vagyis csak azok szállhatnak metróra, akiknek van oltási igazolványuk (geimpft), 24 óránál nem régebbi negatív tesztjük (getestet), vagy átesett a fertőzésen (genesen). A koronavírus-járvány által leginkább sújtott területeken nem rendezik meg a karácsonyi vásárokat, az oltatlanokat pedig kitiltották az éttermekből, az edzőtermekből és a mozikból.
Miközben a távozó kereszténydemokrata kancellár, Angela Merkel további korlátozásokat sürget, nem kedvez túlságosan a gyors és hatékony ellenlépéseknek a politikai helyzet sem. Az Európa vezető gazdasági hatalmát irányító új hárompárti szövetség – az SPD, az FDP és a Zöldek – ugyanis szerdán, csaknem két hónappal a szeptember 26-i parlamenti választás után állt elő egy koalíciós megállapodással.
Bár ennek bejelentésekor Olaf Scholz pénzügyminiszter, leendő kancellár elismerte, hogy komoly a helyzet, az új kabinet pedig első számú feladataként tekint a koronavírus-járvány leküzdésére, ígéretei egyelőre kimerültek abban, hogy operatív törzset állítanak fel a kancellárián, az ápolók között pedig összesen egymilliárd euró bónuszt osztanak szét; de úgy tűnik, ez nem elég. A Spiegel fanyalgott, hogy a bejelentés körülbelül olyan lendületről árulkodik, mintha Olaf Scholz Hamburg egészségügyi hatóságait akarná vezetni, az egészségügyi tárcáról pedig egyelőre mindössze annyit tudni, hogy a kereszténydemokrata Jens Spahnt szociáldemokrata politikus váltja. De várat magára Olaf Scholz beiktatása is, Németország új kormánya legkorábban másfél hét múlva, valamikor december 6–8. között léphet hivatalba. (A Spiegel egyébként azért vágta Olaf Scholz fejéhez Hamburgot, mert a leendő kancellár 2011 és 2018 között a nagyváros polgármestere volt. Újságírói eddig sem rajongtak túlságosan érte. Az unalom megtestesülése a politikában – írták lesújtóan korábban.)
Félő egyébként, hogy Jens Spahn vészjósló figyelmeztetése az oltottakról, a gyógyultakról és a halottakról csak a kezdet. Dietmar Preißler történész, a szövetségi újkori történelmi múzeum, a Haus der Geschichte der Bundesrepublik Deutschland kiállításokért felelős igazgatója rezignált, szinte magától értetődő megjegyzése szerint a Covid–19 ugyanolyan hosszú távú hatással bír majd a társadalomra, mint az 1347-től pusztító fekete halál vagy az 1918-as spanyolnáthajárvány.
(Borítókép: Intenzív osztály Münchenben. Fotó: Peter Kneffel / picture alliance / Getty Images)