A lengyel–belorusz határon kialakult helyzet politikai csörtét robbantott ki Finnországban, miután felvetődött annak az ötlete, hogy kerítést kellene építeni a finn–orosz határon. A kezdeményezés megosztotta a közvéleményt.
A vita azzal kezdődött, hogy Kai Mykkänen volt belügyminiszter, jelenleg a Kokoomus, a Nemzeti Koalíció Pártjának ellenzéki képviselője felvetette: lehet, hogy kerítést kellene építeni a finn–orosz határon.
#ICYMI - The situation on the Poland-#Belarus border has sparked a political duel in Finland, with a clear divide emerging over the idea of building a fence at the Finnish-Russian border. Pekka Vanttinen reports. * https://t.co/E4oX7nCcXC
— EURACTIV (@EURACTIV) November 21, 2021
Az ötletet ő maga is „undorítónak, de egyben elkerülhetetlennek” nevezte az Euractiv helsinki tudósítója szerint, ezért feltette a kérdést: vajon Finnország kövesse Észtország és Litvánia példáját? „Nem javaslom, csupán azt kérdezem, hogyan bánjunk a menedékkérőkkel, ha szomszédunk nem hajlandó visszavenni őket” – magyarázkodott Mykkänen.
A kérdést a trumpi populizmus visszhangjával vádolta a kormány és a biztonsági szakértők egyaránt.
„A Kokoomus ezt nem gondolhatja komolyan. Hajlandó volna ennyi pénzt fektetni egy 1300 kilométer hosszú kerítésbe? Kerítés a hibrid támadás ellen?” – reagált Matias Mäkynen, a szociáldemokraták alelnöke.
„Finnországnak meg kell akadályoznia, hogy külföldi országok a menedékkérők kihasználásával hibrid befolyással kísérletezzenek felette” – ütötte a vasat Kai Mykkänen, a Kokoomus parlamenti frakcióvezetője.
Kun @KaiMykkanen viime viikolla esitti selvitettäväksi olisiko osalle itärajaa rakennettava aitaa hybridivaikuttamisen estämiseksi, tietyltä suunnalta tätä haukuttiin ”sekoiluksi”
— Juho Romakkaniemi (@Romakka) November 17, 2021
No, Suomi on ainoa EU/ETA maa jolla sitä ei ole Venäjän/V-Venäjän rajalla.https://t.co/orAo9GgQoE pic.twitter.com/uMDljzOPGd
Finnországban bizalmi szavazás vár a kormányra. Megbuktatásának valószínűleg elenyésző az esélye – az elemzők szerint.
Az ellenzéknek ugyanis nincs meg a parlamenti többsége ahhoz, hogy egyedül döntse meg a kormányt. Az Oroszországgal kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályok felvetése azonban heves érzelmeket kiváltó téma Finnországban.
Mykkänen, az előző kormány belügyminisztere azt mondja, csak azt akarja biztosítani, hogy Finnország szomszédai „ne rendelkezzenek olyan eszközökkel, amelyekkel megbonthatják a menekültügyi rendszert, és azzal visszaélve ellenséges külpolitikai céljaik által motivált hibrid műveletük eszközévé tegyék”.
A Kokoomust a nemzetbiztonság aggasztja, a bevándorlásellenes Finnek Pártja azonban már régóta követeli a határok lezárását, hogy megállítsa az unión kívülről érkező menedékkérők szerintük ellenőrizetlen beáramlását.
A finnek fenntartásai nem alaptalanok: 2016 januárjában és februárjában közel ezer migráns érkezett a Finnország és Oroszország közötti sarkvidéki határállomásra. A finn illetékesek szerint az orosz hatóságok – ugyanúgy, mint ma a belorusz–lengyel határon – buszokkal szállították és szállodákban helyezték el a migránsokat viszontagságos északi útjukon, majd utasításokkal látták el őket, hogy a határ átlépése miként folyamodhatnak menedékjogért.
Sokan úgy tartják, hogy ez volt Oroszország első és mindeddig hibrid támadása egy uniós tagállam ellen – bár finn tisztviselők és politikusok akkoriban nem akarták annak nevezni.
Az akciót „koncepciót igazoló” műveletnek nevezte a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének munkatársa.
Oroszországnak ujjlenyomatok nélkül kellett megmutatnia, hogy képes elindítani egy migránsáradatot, majd újra lezárni
– mondta Charly Salonius-Pasternak.
A helyzeten nem segített, hogy néhány nappal előbb a belügyminiszter, majd a külügyminiszter is azt javasolta, hogy Finnország határai – nemzetközi kötelezettségeivel összhangban – mindig nyitva állnak a menedékkérők előtt, majd egy nappal később visszatáncoltak.
A gyakorlatban rendkívül nehéz lenne felhúzni a kerítést a határvonal nagy részén húzódó sűrű erdős terepen, amit csak tetéznek a magas építési költségek, ráadásul a járőrözés és a fenntartás elképesztően munkaerő-igényes.
A vitára egyelőre a finn határőrség kockázatelemző központjának vezetője tett pontot.
A határok lezárása nem illeszkedik Finnország jogi kereteibe, és csillagászati költséggel járna – mondta Mikko Lehmus.
Észtországban a kerítés építésének ára 500–1000 euró volt méterenként.
(Borítókép: Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határt védő szögesdrót kerítés fehérorosz oldalán, az előtérben lengyel katona a kelet-lengyelországi Kuznica térségében 2021. november 8-án. Fotó: MTI / EPA / Lengyel 16. gépesített hadosztály)