Gyökeres változások jöhetnek a vállalat energiapolitikájában és pénzügyi struktúrájában is.
A Royal Dutch Shellen már eddig is nagy volt a nyomás, hiszen a részvényesei között egyaránt vannak szélsőségesen a szénenergiát, valamint a teljes karbonsemlegességet támogatók. A vállalatnak ezúttal arról kell meggyőznie a befektetőket, hogy új politikájuk életképes, melynek következtében felére csökkentik az olaj- és gáztermelésüket, a megújuló energiák fölhasználása pedig nagyobb teret kap.
Mindeközben a Third Point nevű fedezeti alap átszervezést követel a cégtől, holott a Shell már hét éve működik az Egyesült Királyságban és Hollandiában egyszerre. November 15-én a vállalat azt kérte a részvényeseitől, hogy
szavazzák meg azt a javaslatot, amely fölbontaná a duális brit-holland tulajdonlást,
a központot pedig visszahelyezné az Egyesült Királyságba, valamint eltüntetné a Royal Dutch jelzőt a cég nevéből.
Ez egyfajta hazatérés, az eredeti név ugyanis a XIX. századból származik, amikor a cég atyja, Marcus Samuel tengeri kagylókkal kereskedett a Temze mentén. Hollandiában viszont elképesztő indulatokat váltott ki a javaslat.
Egyes politikusok kilépési adót akarnak kivetni a Shellre, hogy eltántorítsák a kivonulástól.
Az egyszerűsítés minden bizonnyal Andrew Mackenzie-nek, a Shell új elnökének a fejéből pattant ki. Az üzletember korábban egy brit-ausztrál bányászvállalat, a BHP szerkezetváltását felügyelte. Ugyanakkor a tervezet pénzügyi szempontból is logikusnak tűnik. A duális tulajdonosi struktúra szerint ugyanis a Shell holland, A tipusú részvényeire forrásadót kellett fizetni, ami azt jelentette, hogy csak a brit, B jelű részvényeket lehetett gazdaságosan visszavásárolni.
Ez negyedévente 2,5 milliárd dollárra korlátozta a visszavásárlásokat, míg Oswald Clint, a Bernstein nevű befektetési cégtől úgy vélekedik, hogy
ennek maximuma az átszervezésnek köszönhetően 5 milliárd dollárra emelkedhet.
A visszavásárlás egy módja annak, hogy a részvényeseknek való tartozást készpénzben térítsék meg, miközben látják, hogyan működik a Shell energiaátállási stratégiája. Ez ugyan nem garantálja, hogy a vállalat megnyeri a Third Point elleni vitát, de így egy idő után megvehetik a fedezeti alapot.
Hollandia kemény csapásokat mért a Shellre a közelmúltban. Közöttük van egy hágai bírósági ítélet is, amely arra kötelezi a céget, hogy csökkentse kibocsátását világszinten, azonban a brit kormány örömmel fogadta az áthelyezési bejelentést. Az elkövetkező hónapokban várhatóan arról is döntenek majd, hogy engedélyezik-e a Cambo nevű olajmezőn a fúrások beindítását Skócia partjainál. A Cambo részben a Shell tulajdonában van jelenleg is.
(Borítókép: Patrick van Katwijk / BSR Agency / Getty Images)