Noha a disznók nem repülnek, lehet, hogy szerepet kapnak a repülésbiztonságban.
Az egyik legforgalmasabb európai reptér, az amszterdami Schiphol ugyanis – egy kísérleti projekt keretében – húsz sertést alkalmazott azzal a feladattal, hogy csökkentse a repülőgépekbe csapódó madarak számát.
Köztudott, hogy a repülőgépek és a nagy testű madarak, például a libák ütközése komoly repülési kockázat, kivált akkor, ha az állatokat beszippantja a hajtómű.
Egy ilyen, csaknem végzetes kimenetelű baleset történt 2009 januárjában New Yorkban, amikor csak a pilóta, Chesley B. „Sully” Sullenberger lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy a US Airways 150 utasa és ötfős személyzete szinte sértetlenül úszott meg – szó szerint – egy ütközést. Tudniillik a Hudson folyón landoltak.
Az észak-karolinai Charlotte-ba induló Airbus 320-as a LaGuardiáról szállt fel, és percekkel később lúdrajjal ütközött. Mindkét hajtómű felmondta a szolgálatot.
A pilóta azonban a milliós nagyváros toronyépületei felett megkísérelte a lehetetlent, és vitorlázó műveletekkel a jeges Hudsonon tette le a több mint 70 tonnás gépet. A korabeli tudósítások szerint a folyó 6 fokos volt, a külső hőmérséklet pedig −6.
Az ilyen ütközések gyakoriak az amszterdami repülőtér környékén is.
Tavaly, 2020-ban mintegy 150 ún. „madárcsapást” regisztráltak – idézte a CNN Willemeike Kostert, a Schiphol szóvivőjét. A sertések bevetése csak egyike azoknak az intézkedésnek, amelyekkel a repülőtér megpróbálja csökkenteni a madarak számát.
A kísérleti projekt idején a sertések egy öthektáros parcellán keresnek táplálékot, azon a területen, ahol a közelmúltban cukorrépát takarítottak be a két kifutópálya között – ismertette elképzeléseit a repteret üzemeltető cég még szeptemberi beharangozó sajtóközleményben.
A röfiket egy 80 kilométerre fekvő kis sertéstenyésztő cég, a Buitengewone Varkens biztosította, amely a szabadban neveli az állatokat.
A Schiphol képviselője kereste meg a céget, és az iránt érdeklődött, hogy néhány süldőt átszállítanának-e a reptér közelébe azoknak a termésmaradványoknak az eltakarítására, amelyek vonzzák a ludakat és más madarakat – mesélte Stan Gloudemans, a farm társtulajdonosa.
A sertések tehát egyfelől kevésbé vonzóvá tették a madarak számára a térséget, mert eltüntették egyik táplálékforrásukat, másrészt pedig a disznók – húsevőként – megkísérelték levadászni a mezőn pihenésre leszálló ludakat, és ezzel elrettentették őket – mondta Gloudemans.
A disznók ugyan nem eléggé gyorsak ahhoz, hogy tényleg elkapjanak egy madarat, de élő madárijesztőként elriasztják a szárnyasokat.
Gloudemans farmján évente mintegy 300 malacot nevelnek. Általában a gyomok vagy az aratás utáni termésmaradványok eltakarítására vetik be őket Hollandia-szerte, nem pedig a repülésbiztonsági intézkedések részeként.
„Ez volt a legfurcsább kérés” – idézte fel Gloudemans, aki nevetve tette hozzá: „Legközelebb talán majd azt kérik, hogy tartsam távol a tolvajokat.”
Évente mintegy ötezer madárütközést jelentenek a pilóták. Az ezredforduló utáni két évtizedben 200 esetben vezetett katasztrófához a jelenség.
Lehet, hogy a holland módszert a mi térségünkben is hasznosítani lehetne.
Budapesten kellett például leszállnia a Wizz Air Marosvásárhelyről Londonba tartó járatának, miután a felszállás után madárral ütközött a repülőgép. A szintén Airbus 320-as az ütközés után egy ideig a marosvásárhelyi repülőtér közelében körözött, majd Budapestre irányították át.
Egy szakportál információi szerint a madár a bal oldali hajtóműnek ütközött, amely megsérült. Biztonsági okokból az utasokat egy másik gép vitte tovább.
A Schiphol repülőtéren a madárriasztási projekt hatásosságát úgy fogják mérni, hogy elemzik a madarak aktivitását a területen a malacok jelenléte alatt, amit azzal az időszakkal vetnek össze, amikor még nem voltak ott az állatok.
A forgalmas légikikötőben egyébként húsz „madárellenőr” szolgál éjjel-nappali ügyeletben a madarak távoltartásán.
A célra a legkorszerűbb technológiát vetik be, egyebek között lézersugarakat és ijesztő hangokat. Különleges fűféléket is ültetnek, hogy a területet „a lehető legkevésbé tegyék vonzóvá a madarak számára” – mondta a szóvivő.
A hathetes malacbevetési projekt november első hetében ért véget, és „tanulságos” volt. A begyűjtött adatok elemzése után a sertések hosszabb távú alkalmazásáról előreláthatólag a jövő év elején születik döntés.
(Borítókép: Felszálló repülőgép az Amszterdam-Schiphol repülőtéren. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)