A kirgizisztáni ellenzéki erők hétfői közös közleményükben azt állítják, hogy elcsalták a vasárnapi parlamenti választást, ezért meg kell semmisíteni az eredményeket, és új választást kell kiírni.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy húszperces időszakra megakadt az online szavazatszámlálás. Az esetet ki kell vizsgálni – mondta a megfigyelők egyike, Audrey Glover. Ezenkívül egyébként az EBESZ-megfigyelők elismerően nyilatkoztak a választást jellemző sokszínűségről, a 3,6 millió választópolgár 21 párt valamelyikére adhatta le a voksát. A megfigyelők ugyanakkor bírálták a demokratikus szabadságjogok korlátozását és azt, hogy Szadir Zsaparov kirgiz elnök kezében összpontosul a hatalom.

Az 52 éves Zsaparov kiterjesztette az elnöki jogosítványokat azt követően, hogy a köztársasági alaptörvény módosításáról szóló áprilisi népszavazáson a választók többsége arra szavazott, hogy az ország alakuljon át elnöki köztársasággá. Szadir Zsaparov és szövetségesei elemzők szerint abban reménykednek, hogy a megerősített elnöki pozíció révén az ország stabilabb lesz, és sikerül elkerülni a 2005-ös, 2010-es és 2020-as lázadásokhoz hasonló zavargásokat, amelyek az akkori kormányok bukásához vezettek.

A vasárnapi választáson a Szadir Zsaparov elnökhöz hű pártok arattak győzelmet. A voksok csaknem teljes feldolgozottsága mellett úgy tudni, hogy a Zsaparovhoz közel álló három pártszövetség, a nemzeti konzervatív Ata-Zsurt (Haza), az Isenim (Bizalom) és az Intimak (Harmónia) a szavazatok 16,8, 13,2, illetve 10,6 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki Szövetség és az Egyesült Kirgizisztán párt a szavazatok nyolc, illetve hét százalékát tudhatja magáénak, míg két másik vezető ellenzéki tömörülés, az Ata Meken és a Szociáldemokrata Párt az előzetes eredmények tükrében valószínűleg nem fogja tudni megszerezni az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges szavazatszámot.

A 2020. októberi parlamenti választások után zavargások robbantak ki, amelyek miatt lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov akkori elnök. Ezért kellett 2021. januárban előrehozott elnökválasztást, most pedig parlamenti választást tartani.

(via MTI)