Egyértelmű jelzést adott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy a katonai védelmi együttműködés nem fog beavatkozni Ukrajna oldalán, ha Oroszország a közelmúltbeli haderő-összevonás nyomán támadást indít a kelet-európai ország ellen.
A norvég politikus a NATO-külügyminiszterek Rigában tartott csúcstalálkozóján feketén-fehéren kimondta, hogy fontos különbséget tenni a NATO-szövetségesek, vagyis az észak-atlanti szervezet harminc tagországa, illetve a NATO-partnerek között, és amíg a szervezet a tagországait bármilyen támadástól megvédi az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelye alapján, Ukrajna csak partner, igaz, „nagyra értékelt” partner. Oroszország hatalmas árat fog fizetni, ha megtámadja Ukrajnát – fűzte hozzá sietve a NATO-főtitkár.
A NATO-szerződés 5. cikkelyében az szerepel, hogy az egyikük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen indított támadásnak tekintenek, és a segítségére sietnek. Aláírása, 1948. április 4. óta mindössze egyszer folyamodtak hozzá, mégpedig 2001. szeptember 11. után.
Egyébként azonkívül, hogy egy kicsit nyersen hangzott, Jens Stoltenberg kijelentésében semmi meglepő nem volt. Ukrajnát a NATO akkor sem védte meg, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és nem avatkozott be korábban Grúzia oldalán sem a kaukázusi ország Oroszország ellen vívott 2008-as villámháborúja alatt. Amiért a megjegyzés mégis figyelemre méltó, az az, hogy Oroszország hónapok óta tart haderő-összevonást az ukrán határ közelében, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a helyszínre vezényelt orosz katonák száma százezer körül lehet, szeptember vége óta pedig nehézfegyverzetet, tankokat és páncélozott harci járműveket is lehet látni a műholdfelvételeken.
A NATO és Oroszország feszültség szításával vádolja egymást, az oroszok legalábbis arra hivatkozva hajtják végre a haderő-összevonást, hogy ellensúlyozzák a NATO-egységek megjelenését az országhatárokon. Orosz részről – Jens Stoltenberg kijelentésére a nagy árról – maga Vlagyimir Putyin elnök reagált, jelezve, országa válaszlépésekre lesz kényszerítve, ha Ukrajna területén NATO-égisz alatt megjelennek olyan rakéták, amelyek képesek akár perceken belül elérni a fővárost, Moszkvát.
Valamiféle Ukrajnából induló csapásmérő rendszer repülési ideje hét–tíz perc, a hiperszonikus rakétáké öt perc. Képzeljék csak el. És mit tehetünk ilyen esetben? Hasonlóan kell fellépnünk azok ellen, akik fellépnek ellenünk. Erre most képesek is vagyunk
– idézte a Reuters Vlagyimir Putyin fenyegetőzését. Oroszország az elmúlt hónapokban többször is tesztelt hiperszonikus fegyvert, legutóbb kedden hajtva végre sikerrel záruló kísérletet a Cirkon művésznevet viselő cirkálórakétájával. Van olyan orosz hiperszonikus fegyver, amely Vlagyimir Putyin állítása szerint a hangsebesség kilencszeresével repül.
A nyilatkozatháborúban megszólalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki a NATO-főtitkár kijelentéséhez annyit fűzött hozzá Rigában, hogy minden olyan lépés, amely a feszültséget szítja, aggályokat fog ébreszteni az Egyesült Államokban, az újbóli orosz agresszió pedig „komoly következményekkel” jár majd. Az Ukrajnának nyújtott amerikai hadi támogatás összege mostanában évi négyszázmillió dollár körül mozog.
Bár az orosz erőfitogtatás látványosnak hat, megfigyelők szerint kicsi a valószínűsége, hogy Vlagyimir Putyin végül ki is adja a parancsot Ukrajna megtámadására. Erről Andrej Kortunov, az orosz állami külügyi kutatóintézet, a RIAC igazgatója a BBC-nek azt mondta, a haderő-összevonás egyszerűen csak egy üzenet, amely arra hivatott, hogy elrettentse Ukrajnát bármiféle kísérlettől a két szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság visszafoglalására. Az offenzívából fakadó járulékos kár mértéke jelentősen meghaladja bármiféle haszonét – hívta fel a figyelmet az orosz intézetigazgató. Szkeptikus Mark Galeotti, a brit biztonságpolitikai agytröszt, a RUSI munkatársa is. Ő arra emlékeztetett, hogy a nyílt katonai konfliktussal a Kreml a kemény szankciókon túl azt is kockáztatja, hogy teljesen elszigetelődik nyugati világtól.
Mindeközben a kijevi vezetés
az esetleges orosz invázió mellett már erőszakos hatalomátvételi kísérlettől tart,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalábbis egy múlt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy titkosszolgálati információk és hangfelvételek szerint orosz sugallatra puccsot akarnak végrehajtani ellene. Ebben szerinte benne van Ukrajna leggazdagabb embere, a becslések szerint tízmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező Rinat Ahmetov is. Ő a maga részéről teljes hazugságnak nevezte az ukrán elnök állítását, ami azonban nem volt akadálya annak, hogy a kijevi vezetés részéről Denisz Smihal szerda reggel újra elővegye a vádat.
A Politico szerint az ukránoknak az amerikaiak súgtak az esetleges puccskísérletről, Volodimir Zelenszkij pedig megnevezte a napját is, amely december 1. vagy december 2. lenne, szóval aki nem akar csalódást okozni az államfőnek, ma vagy holnap vegye át a hatalmat Ukrajnában.
(Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond egy sajtótájékoztatón 2020. november 29-én. Fotó: Alexander Welscher / picture alliance / Getty Images)