A vajdasági magyarság Szerbia európai uniós csatlakozásának a motorja is lehet, mondta Szili Katalin Nagybecskereken. A miniszterelnöki megbízott az MTI-nek úgy nyilatkozott: az autonómia kérdését nagyon fontosnak tartja a Vajdaságban, hiszen a Kárpát-medence ezen térségében rendkívül széles körű kulturális autonómia valósult meg, így a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolhatja mindazokat a jogokat, amelyek lehetővé teszik a magyar identitás megőrzését, illetve garantálják a szülőföldön maradást. Szerinte Szerbiának mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia, hogy autonómia modellben példát mutasson a többi tagország számára.
Szili Katalin úgy látja: a Vajdasági Magyar Szövetség, amely a legnagyobb délvidéki magyar pártként „nem csak hogy kormányzati tényező, de a legutóbbi választások alkalmával meg is tudta duplázni a parlamenti mandátumainak a számát”, tevékenyen hozzá tud járulni Belgrád mielőbbi csatlakozásához.
Szili Katalin úgy fogalmazott: a magyar kormány a különböző európai uniós intézményeknél mindent megtesz azért, hogy a határon kívül rekedt magyarság valamennyi lehetőséget megkapjon arra, hogy a saját sorsáról maga rendelkezzen.
A miniszterelnöki megbízott arra emlékeztetett, hogy december ötödikén lesz a tizenhetedik évfordulója a kettős állampolgárságról szóló „dicstelen népszavazásnak, amely akkor megtörte a nemzet gerincét”, amit 2010 óta sikerült újra helyreállítani. Úgy vélte: az Orbán-kormány a magyar állampolgárság megadásával, majd a nemzeti összetartozásról szóló nyilatkozattal, az alaptörvény megváltoztatásával kezdte meg a nemzetegyesítést.
Szerinte meghatározó pont az is, hogy az új alkotmány szerint „Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért”, ami a korábbi, passzív „felelősséget érez” helyett már aktivitást és napi operativitást jelent.