A spanyolok közül sokan még mindig a bevándorlást tartják megoldásnak az elöregedő társadalom problémájára.
Elérkezett az évnek az az időszaka a szaharai régióban, amikor az Atlanti-óceán sokkal nyugodtabb. Ez azt is jelenti, hogy több száz afrikai bevándorló tűnik föl a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek partjainál. Néhányan közülük, elsősorban a Maliból érkezők, valóban a háború és az erőszak elől menekülnek, azonban sokkal többen vannak, akik gazdasági okokból, a magasabb európai életszínvonal csábítása miatt érkeznek.
A vállalkozásuk ugyanakkor igencsak veszélyes, a szigetekre induló halászhajókon ugyanis legalább kilencszázan haltak meg ebben az évben. A legtöbben, akik eljutnak a Kanári-szigetekre, általában megtalálják a módját, hogy a spanyol szárazföldön kössenek végül ki. Spanyolországban egy olyan társadalmat találnak, amely ugyan tradicionálisan befogadó, azonban egyre nagyobb a feszültség a bevándorlás kihívásai miatt.
A modern Spanyolország később kezdte el befogadni a bevándorlókat, mint a legtöbb nyugat-európai ország. 1998-ban még 1,2 millió olyan lakosa volt a hispán államnak, akik nem ott születtek, ez a szám azonban 2010-re már 6,6 millióra nőtt. Sokan ugyan hazatértek a gazdasági válság idején – 2008 és 2012 között –, viszont az országon kívül születettek száma ezután ismét növekedni kezdett, és
tavaly már elérte a 7,2 milliót.
A bevándorlók első hulláma könnyen beilleszkedett. A gazdaság növekedett, a legtöbben pedig a spanyol ajkú Latin-Amerikából, az újlatin nyelvet beszélő Romániából, vagy Marokkóból érkeztek, amelynek északi része ebben az időszakban még spanyol fennhatóság alá tartozott.
Az utóbbi években az újonnan jöttek nem tengeren, hanem repülőtereken keresztül érkeztek, vízumtúllépőként. Sokan voltak közülük latin-amerikaiak, azonban lassan az afrikaiak száma is emelkedett. A Kanári-szigeteken lévő nagy migrációs nyomás miatt 2006-ban Spanyolország megállapodást írt alá Marokkóval, Mauritániával és Szenegállal arról, hogy ezek az államok visszafogadják az onnan érkező bevándorlókat, ezért cserébe pedig segélyeket és a tengeren való járőrözésben való segítséget kapnak.
A visszavételeket azonban felfüggesztették a világjárvány idején, ráadásul a három afrikai kormányzat már vonakodik ettől, leginkább Marokkó, amelynek hosszú ideje elhúzódó vitája van Spanyolországgal Nyugat-Szahara státusza miatt. Marokkó kissé lukasenkai stílusban
idén májusban nyolcezer bevándorlót engedett az észak-afrikai spanyol enklávéhoz, Ceutához.
Az elmúlt két évben a Kanári-szigeteken megerősítették a parti őrséget, és az odaérkezők is sokkal több nehézségnek vannak kitéve. Az algériaiak például vagy Spanyolország földközi-tengeri partvidékén, vagy a Baleár-szigeteken kötnek ki. Idén először fordult elő, hogy a bevándorlók származási országai szerint felállított ranglistán az első ötből három volt afrikai. Közülük sokan továbbmennek Európa más részeire, azonban egyre feltűnőbb a jelenlétük a spanyol városokban is.
Átlagosan három évig tart, hogy a munkaengedélyt megkapják, ezért többen is „manteros” munkát végeznek, ami azt jelenti, hogy pokrócokon árulják termékeiket utcai árusként. Malick Gueye, a madridi manterosok egyesületének elnöke arról panaszkodott, hogy a rendőri zaklatásokkal és a rasszizmussal egyre többször kell szembenézniük.
A jelenség mögött ott vannak a változó spanyolországi politikai erővonalak. A szélsőjobboldali, nacionalista VOX pártnak jelenleg 52 képviselője van a 350 fős spanyol parlamentben, és 2017-ben jelentek meg a spanyol politikai térképen a katalán függetlenség veszélyére adott válaszként. A katalán függetlenség elfojtása után fordult a párt a bevándorlók elleni kampányolás felé. Érdekes, hogy
a párt egyébként rendkívül népszerű a földközi-tengeri partvidéken, ahol a gazdálkodók komolyan rá vannak utalva az olcsó marokkói és afrikai munkaerőre.
Pedro Sánchez, Spanyolország szocialista miniszterelnökének első lépései között volt 2018-ban, hogy fogadott egy Olaszországból érkező hajót 630 bevándorlóval. Ahogy a migrációs útvonalak ismét nyugatabbra tolódtak, a kormányzás is sokkal kaotikusabbá vált.
Meg kell találnunk az egyensúlyt a biztonság és a szolidaritás között
– nyilatkozta Jesús Perea, a migrációs ügyekért felelős spanyol miniszterhelyettes. Szerinte az is segít, hogy a bevándorlók szétszóródnak az országban, nem pedig gettókban koncentrálódnak. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a spanyolok 56 százaléka értékelte pozitívan a bevándorlást.
Spanyolország választás előtt áll. A cél annak biztosítása, hogy a második bevándorló generáció, amely csak most nőtt fel, sikeresen integrálódjon. Figyelmeztető jel azonban a 2017-es barcelonai terrortámadás, amelyet egy csoport fiatal férfi követett el, akik kisgyermekként érkeztek Marokkóból. Látszólag jól beintegrálódtak, beszéltek katalánul, volt munkájuk és egy helyi futballcsapatban játszottak, de közben egy dzsihadista hitszónok tanait követték.
A kérdés, hogy befogadjanak-e több bevándorlót? Egyesek szerint az országnak szüksége van rájuk. Spanyolország termékenységi rátája alacsonyabb, mint a legtöbb fejlett országé, az arány
az 1964-es egy nőre jutó három gyermekről mára 1,2-re esett vissza.
Így a jövőben kevesebb munkavállalónak kell sokkal több nyugdíjast eltartania, hacsak nem emelik fel a nyugdíjkorhatárt, vagy nem engednek be több fiatal bevándorlót.
A kormány becslése szerint még ha sikerül is összhangba hozni a tényleges nyugdíjkorhatárt a törvényes korhatárral, amelyet fokozatosan 67 évre emeltek, Spanyolországnak 2040-ig akkor is további 6-7 millió munkavállalóra lesz szüksége, hogy teljesítse nyugdíjkifizetéseit. Ehhez évente mintegy 250 ezer embert kellene befogadni.
Sok spanyol azonban továbbra is optimista a jövőt illetően. A civil szervezetek októberi kampánya után a kormány megkönnyítette a fiatal migránsok számára, hogy munkavállalási engedélyhez jussanak 18 éves koruk után. Annak ellenére, hogy egy generáció alatt a spanyol társadalom gyökeresen megváltozott, az ország mégis alapvetően toleráns maradt a bevándorlással szemben.
(via Economist)
(Borítókép: Bevándorlók Ceutában 2021. május 18-án. Fotó: Marcos Moreno / Anadolu Agency / Getty Images)