A washingtoni szenátusi republikánusok rá akarják kényszeríteni a Biden-adminisztrációt, hogy vessen ki szankciókat Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjére az Északi Áramlat 2 miatt, csakhogy az Oroszországot közvetlenül Németországgal összekötő gázvezeték élvezi a szerdán hivatalba lépő német kancellár, Olaf Scholz támogatását. Joe Biden kedden két órát beszélt videóhívás keretében Putyinnal, és gazdasági szankciókat lengetett be.
Kezd újra valóra válni az ismert amerikai közvélemény-kutató intézet, a Pew Research Center 2018-as diagnózisa, amely szerint az Egyesült Államok és Németország egy házaspárhoz hasonlít, csak miközben az előbbi a közös jövőt tervezi, utóbbi titokban éppen válóperes ügyvédet keres.
A megállapítás eredetileg az amerikai republikánus exelnök, Donald Trump és a távozó német kancellár, Angela Merkel viszonyára volt igaz, de ha a washingtoni szövetségi törvényhozás republikánusain múlik, nemsokára igaz lesz a demokrata Joe Biden és a szerdán beiktatandó Olaf Scholz kapcsolatára is. A szövetséges országok között eddig kevéssé elképzelhető diplomáciai feszültség törhet felszínre legalábbis, ha a republikánusoknak sikerül rákényszeríteniük a Fehér Házat, hogy szankciókat léptessen életbe az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt. Ez Oroszországból szállít gázt Németországnak – Viborgot köti össze Lubminnal – a Balti-tenger alatt, párhuzamosan a 2011 óta működő Észak Áramlat gázvezetékkel. Vagyis elkerüli Belaruszt, Lengyelországot és Ukrajnát, az amerikaiaknak pedig nem tetszik, hogy
Az Északi Áramlat 2 (amelynek két párhuzamos gázvezetéke közül az egyiket júniusban, a másikat szeptemberben adták át) kezdettől fogva szúrja az amerikaiak szemét. 2015-ben az orosz energiaóriás, a Gazprom összeállt négy európai energiacéggel – Royal Dutch Shell, E.ON, OMV, Engie – megépíteni az 1230 kilométer hosszú gázvezetéket 9,5 milliárd euróból. 2021 májusában Joe Biden jelezte, hogy ellenzi a gázvezeték megépítését, de nem akar büntetőintézkedésekről dönteni az Északi Áramlat 2 mögötti cég, a Nord Stream 2 AG ellen, nehogy az Egyesült Államok magára haragítson egy kulcsfontosságú európai szövetségest. Ezután indultak be a szenátusi republikánusok az elnökjelölti ambíciókat is dédelgető texasi Ted Cruzzal az élen. Elég nagy hatalom van a kezükben, és
sorozatban akadályozzák meg, hogy a szenátus külügyi bizottsága rábólintson nagyköveti kinevezésekre.
Eddig mindössze nyolc olyan ország – Ausztria, Kanada, Izrael, Koszovó, Mexikó, Új-Zéland, Törökország és Szingapúr – van, ahol az új amerikai nagykövet elfoglalhatta a posztját, de például pekingi és madridi misszióvezetője még mindig nincs az Egyesült Államoknak.
A szenátusi republikánusok a 2022-es nemzeti védelmi törvénybe (NDAA) foglalnák a szankciókat, a németek pedig félnek is, hogy sikerre viszik ezt, az Axios a hét elején szivárogtatta ki azt a diplomáciai emlékeztetőt, amelyben a berlini kormány jelezte, nagyon szeretné, ha a Biden-adminisztráció ejtené a büntetőintézkedések ötletét. Német érvek szerint ha Vlagyimir Putyin netán fegyverként használná az Északi Áramlat 2-t, akkor
Mindennek a szépséghibája csak az, hogy Vlagyimir Putyin már használta is gazdasági fegyverként az Északi Áramlat 2-t még a diplomáciai emlékeztető megszületése előtt, mégpedig akkor, amikor egy október végi energiakonferencián nyíltan megpendítette, hogy ha az európai kontinens országai azt akarják, hogy csökkenjenek a rekordszintig szárnyaló energiaárak, akkor forduljanak Németországhoz, hogy adjon zöld jelzést a Nord Stream 2 AG működésének. A német energiafelügyelet, a Bundesnetzagentur november 16-án függesztette fel a Nord Stream 2 AG működési engedélyének a kiadását, azt kérve, hogy a svájci székhelyű cég vigye át a vagyonát Németországba, és öltsön a helyi törvényeknek megfelelő jogi formát.
Vlagyimir Putyin megjegyzésének jelentőségére vet némi fényt, hogy miközben az európai gáztározók csak 70 százalékban vannak megtöltve, messze a tízéves átlag, 85 százalék alatt, az európai gáz ára november utolsó napján 101 euró per megawattórára nőtt.
Ami az amerikaiak kelet-európai szövetségeseit illeti, Lengyelország és Ukrajna nincs elragadtatva az Északi Áramlat 2 létrejöttétől. A két ország hozzávetőlegesen évi kétmilliárd dollár tranzitdíjat kap a területén áthaladó gázvezetékek után, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a stratégiája megváltoztatására szólította fel a berlini kormányt, egyik hivatali elődje, a lengyel belpolitikába a nyáron visszatérő Donald Tusk, az Európai Tanács egykori elnöke pedig nemrég feketén-fehéren kimondta, hogy Angela Merkel soha nem követett el akkora hibát, mint amikor rábólintott az Északi Áramlat 2-re. Szerinte a távozó német kancellár el is ismerte ezt a személyes beszélgetéseik során, a gázvezeték létrejötte pedig csak a „tehetetlenségéről” árulkodott az üzleti körök befolyásával szemben.
Üzleti körök befolyásánál kicsit többről lehet szó, az eddig kisebbik pártként Angela Merkel kereszténydemokratáival nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták legalábbis teljes mellszélességgel kiállnak az Északi Áramlat 2-ért. Ezt a kiállást még Gerhard Schröder volt kancellár szentesítette, aki alig néhány nappal az SPD 2005-ös választási veresége után igazgatótanácsi taggá avanzsált abban a cégben, amelyet később a Nord Stream vásárolt fel, hogy a 2011-ben üzembe helyezett Északi Áramlat gázvezeték működését felügyelje.
Anna Kuchenbecker, a European Council on Foreign Relations (ECFR) szakértője az egész projektet annak a baráti kapcsolatnak a gyümölcseként tartja számon, amelyet Gerhard Schröder épített ki Vlagyimir Putyinnal.
De az orosz elnök nem csak Gerhard Schröderrel ápol szívélyes viszonyt Németországban. Az amerikai szankciók fő célpontja, a Nord Stream 2 AG elnök-vezérigazgatója, Matthias Warnig elég figyelemreméltó karriert futott be a berlini fal leomlása előtt és után is. Ismeretségük Vlagyimir Putyinnal még arra az időre nyúlhat vissza, amikor az orosz elnök KGB-ügynök, Matthias Warnig pedig a Stasi embere volt az egykori NDK-ban, a hivatalos álláspont azonban az, hogy csak az 1990-es években mutatták be őket egymásnak Szentpéterváron, ahol Vlagyimir Putyin bontogatta a szárnyait.
Utóbbiról egy levél tanúskodik, amelyet ekkoriban egy német barátnő küldött az orosz elnök akkori feleségének, Ljudmila Putyinnak Matthias Warnig faxáról. Innen aztán emblematikus orosz cégeken át vezetett az útja a Nord Stream 2 AG vezetői székéig. 2011 óta a Transznyeft és a Rosznyeft felügyelőbizottságában ül, de bent van az egyik legnagyobb orosz pénzügyi szolgáltatóéban, a VTB Bankéban is, a RUSAL alumíniumipari óriásét pedig 2018-ban csak azért hagyta ott, mert az amerikaiak szankciókkal sújtották a céget. Matthias Warnigot ez nem viselte meg túlságosan, elég puhára esett, 2019-ben megválasztották felügyelőbizottsági tagnak a Bundesligában szereplő FC Schalke 04-nél, amelynek fő szponzora a Gazprom. Ezután kapta meg a Nord Stream AG vezérigazgatói székét.
Munkahelye akkor volt igazán veszélyben, amikor az orosz ellenzék vezéralakjának számító Alekszej Navalnijt megmérgezték, és Németországban kezelték, és rebesgetik, az egyike volt azoknak, akik közbenjártak Angela Merkelnél, hogy ne büntesse Oroszországot a mérgezés miatt.
Az amerikai–német viszonyon túl az Északi Áramlat 2 ügye árnyékot vethet a Németország irányítására készülő hárompárti szövetségre is, amely az SPD-ből, a szabaddemokratákból (FDP) és a Zöldekből áll. Kínos pillanatokat vetít előre a berlini kormányüléseken, hogy Olaf Scholzcal ellentétben
Annalena Baerbock leendő külügyminiszter, a Zöldek társelnöke többször felszólalt az Északi Áramlat 2 ellen.
A gázvezetéknek az a Gazprom a tulajdonosa, amely kitermeli a bele szánt gázt, a politikus asszony október vége felé ki is fakadt az oroszokra, amiért felverik a gáz árát, hogy megzsarolják Németországot az Északi Áramlat 2 használatával. Kérdés persze, hogy ennek a kiállásnak lesz-e valamiféle hatása, Olaf Scholz ugyanis a pártjával együtt az Északi Áramlat 2 feltétel nélküli hívének számít, a német diplomáciában pedig a külügyminiszteri tisztség hagyományosan másodhegedűsi szerepet jelent a kancellár mögött.
Ukrajna helyzete sokkal kényesebb, mint a lengyeleké, a kijevi vezetés ugyanis nemcsak a tranzitdíjat veszítheti el az Északi Áramlat 2-vel, hanem az egyedüli eszközt is, amely Oroszországgal szemben a kezében van. Ha az Északi Áramlat 2-t üzembe helyezik, Oroszország kétszer annyi, összesen 110 ezer milliárd köbméter gázt tud szállítani évente közvetlenül Németországnak, mint eddig, megkönnyítve Vlagyimir Putyin helyzetét, aki a gázcsap elzárásával zsarolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a nyár óta a Twitteren kampányol az amerikai szankciókért.
Blackmailing Europe over gas must be stopped forever. We're grateful to the House ** for including an #NDAA amendment that will stop Nord Stream 2. Asking all friends of ** and ** in the US Senate to now back this amendment at the Senate level.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 12, 2021
Kedden éppen az Ukrajnát érő orosz fenyegetés és az emelkedő európai gázár árnyékában vette kezdetét Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója. A két politikus videókonferencián – Biden a washingtoni Fehér Házban, Putyin a szocsi elnöki rezidencián – ült le tárgyalni egymással közép-európai idő szerint délután fél öt körül.
Beszélgetésük tartalmáról az amerikaiak annyit szivárogtattak ki előre, hogy Joe Biden kemény gazdasági szankciókkal – „valódi ár” megfizetésével – fenyegeti meg Vlagyimir Putyint, ha esetleg kiadja a parancsot az orosz hadseregnek egy Ukrajna elleni támadásra. Ezt később a Fehér Ház rövid közleményben is megerősítette.
Az oroszok hónapok óta látványos erődemonstrációt tartanak az ukrán határ mentén, ahová hozzávetőlegesen 100 ezer katona mellett a műholdfelvételek tanúsága szerint nehézfegyverzetet is vezényeltek. Ennek nyomán a Washington Post amerikai titkosszolgálati információkra hivatkozva szombaton már azt szellőztette meg, hogy Vlagyimir Putyin akár januárban parancsot adhat offenzívára Ukrajna ellen 175 ezer katonával.
Bár kétséges, hogy a Washington Post híre több-e riogatásnál,
nem egészen világos, hogy Vlagyimir Putyin mit nyer az ukrajna elleni esetleges offenzívával. viszont sokat veszíthet, például azt, hogy a támadást követő büntetőintézkedések és a teljes nyugati elszigetelődés miatt nem tudja eladni az Északi Áramlat 2-be szánt gázt,
és Joe Biden mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is büntetőintézkedésekkel fenyegetett egy orosz invázió esetén.
Az orosz elnök mondanivalójáról egyelőre annyit tudni, hogy kéri majd, a NATO ne vegye fel 31. tagjának Ukrajnát. Bár ezt a kijevi vezetés nagyon szeretné, az amerikaiak éppenséggel hallani sem akarnak róla. Joe Bidenre – jegyezte meg az AP hírügynökség – elnöksége egyik legkeményebb beszélgetése várt, már csak azért is, mert kísértheti egy kellemetlen emlék, 2014-ben ugyanis éppen alelnök volt, amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet Ukrajnától. Igaz, a kelet-európai országot akkor többé-kevésbé ugyanúgy magára hagyták, mint Jens Stoltenberg kijelentése szerint most hagynák. A NATO főtitkára nemrég azt mondta, Oroszország „hatalmas árat” fizetne egy támadásért, de az észak-atlanti szervezetnek nem kötelessége megvédeni Ukrajnát.
(Borítókép: Az Északi Áramlat 2 építése a Balti-tengeren 2021. szeptemberben. Fotó: Nord Stream 2 AG / handout / AFP)