A Mianmarból származó rohingja muszlim kisebbség egy csoportja több mint 150 milliárd dollár kártérítésre perli a Facebook közösségi média üzemeltetőjét, az immár Meta néven futó cégcsoportot, mert szerinte nagyban hozzájárult a népcsoport ellen elkövetett népirtáshoz.
A vád szerint a Facebook nem fordított kellő figyelmet arra, hogy moderálja a kisebbség elleni uszító tartalmakat, amelyek az üldözésükre, gyakran a meggyilkolásukra buzdítottak.
Sőt, a közösségi média működési módja szerintük még meg is sokszorozta ezeknek a bejegyzéseknek a számát.
Ez nem az első vád, miszerint a Facebook a profitot részesíti előnyben a felhasználóik testi és lelki biztonsága helyett, hanyagságával hozzájárul félretájékoztatáshoz és a politikai erőszak szításához, amelyeket pedig saját szabályzata szerint akadályoznia kellene.
Frances Haugen Facebook-szivárogtató, aki az amerikai kongresszus és az Európai Parlament előtt is tanúskodott, egyebek között arról beszélt, hogy a közösségi platform a félretájékoztatás elleni küzdelemre szánt összegek 97 százalékát angol nyelvű tartalom ellenőrzésére fordítják, miközben a Facebook felhasználóinak csak 9 százaléka angol nyelvű.
A rohingja csoport ügyvédjei hétfőn Kaliforniában nyújtották be a keresetet, és ebben azt állítják, hogy mianmari megjelenésével a Facebook hozzájárult a gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás és az erőszakra felbujtás elharapódzásához, végső soron a 2017-ben elkezdődött rohingja népirtáshoz, több mint 10 ezer rohingja meggyilkolásához, több mint 150 ezer bántalmazásához és ahhoz, hogy a muszlim vallású kisebbségből több mint egymillió embernek el kellett menekülnie a buddhista többségű dél-ázsiai országból.
A menekültek legnagyobb részét a szomszédos Banglades fogadta be, de az Egyesült Államokban is menedéket kapott tízezer ember. A keresetet a csoport minden olyan rohingja nevében nyújtotta be, aki túlélte a mianmari erőszakos cselekményeket, vagy van olyan rokona, aki áldozatul esett az erőszaknak.
Az ENSZ emberi jogi szakértői 2018-ban megvizsgálták a rohingják elleni támadásokat, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Facebooknak igenis volt szerepe az erőszak terjedésében.
A sors fintora, hogy az Aung Szan Szú Kjí volt de facto elnök megbuktatását és bebörtönzését eredményező, idén februárban végrehajtott katonai puccs után Mianmarban – mely a többségi társadalmat érinti – ellenállási mozgalmak indultak, melyek a Facebookot és a hozzá tartozó Messengert használták fő kommunikációs csatornájuknak.
(MTI/Guardian)