Az ötlet az amerikai elnöktől származik, aki szerint „a demokrácia csak úgy magától nem lesz. Azért harcolnunk kell, meg kell védenünk, erősítenünk kell és szükség esetén megújítani.” Ezen a rendezvényen nagyon eltérő demokráciák fogják megvitatni a küzdelmet a tekintélyelvűség és a korrupció ellen, illetve elmondani, mit tesznek az emberi jogok érvényesüléséért. Aztán egy év múlva visszatérnek, hogy elmeséljék, meddig jutottak ebben a küzdelemben. Biden elnök abban bízik, hogy a kezdeményezés magát a demokráciát fogja támogatni világszerte.

Az amerikai külügyminisztérium november végén tette közzé azt a listát, amely a meghívott 110 állam nevét tartalmazta. A válogatásnál erősen kitapinthatók a Biden-adminisztráció külpolitikai érdekei. A washingtoni székhelyű Freedom House nevű NGO, vagyis kormányzattól független szervezet minden évben vizsgálja a szabadság állapotát a világ országaiban. A maximálisan kapható pontszám száz. Ez pedig az adott országban a politikai jogok, valamint a polgári és szabadságjogokkal kapcsolatos 25 szempont megválaszolása alapján jön ki.

A politikai jogok, valamint a polgári és szabadságjogok érvényesülése alapján az országokat három kategóriába sorolják: szabad, részben szabad és nem szabad.

A washingtoni csúcsra szinte valamennyi szabad kategóriába eső országot meghívták, viszont ott lesz Zambia (52 pont) és Moldova (62), amelyek egyértelműen a részben szabad kategóriába sorolhatók. Három résztvevő pedig a nem szabad kategóriából érkezik, a Kongói Demokratikus Köztársaság (20 pont), Irak (29 pont) és Angola (31 pont). Viszont számos olyan állam nem kapott meghívót, amelyek az előbb említetteknél sokkal magasabbra értékeltek, mint például Bolívia (66 pont) vagy Sierra Leone (65 pont).

A meghívásnál egyértelműen voltak külpolitikai érdekek is, hiszen ezt jelenti a regionális szempontok figyelembevétele Irak, Kenya (48 pont) vagy Niger (48 pont) esetében. Viszont egyértelmű stratégiai megfontolások állnak a háttérben, ha Pakisztán (37 pont) és Ukrajna (60 pont) részvételét vizsgáljuk. Előbbi az ázsiai térségben fontos amerikai stratégiai partner, a másikat pedig egy félig-meddig önkényuralmi rezsim lerohanása fenyegeti. A gyenge nemzetközi elismerésnek örvendő Tajvan (94 pont) meghívása mindenképpen a szolidaritás egyfajta gesztusa a sziget ellen egyre erősődő kínai agresszióval szemben. A lépés egyébként feldühítette Kínát (9 pont), amely azonnal bírálta is a demokráciacsúcsot, egyben magát még Amerikánál is demokratikusabbnak nevezve.

Viszont Kínát éppúgy nem hívták meg, mint Oroszországot (20 pont) vagy Szaúd-Arábiát (7 pont). Olyan államok sem kaptak meghívást, amelyek demokratikus berendezkedése az utóbbi években egyre inkább gyengült, köztük két NATO-szövetségest is találunk, Törökországot (32 pont) és Magyarországot (69 pont). Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Magyarország nem kapott meghívást a demokráciacsúcsra. Biden mint önálló szervezetet az Európai Uniót is meg akarta hívni 111. résztvevőként, ezt azonban Magyarország megvétózta.

A Bloomberg értesülése szerint azért fúrta meg Magyarország a részvételt, mert Orbán Viktort nem hívták meg. Viszont a vétó hivatalos indoklásakor az hangzott el, hogy az Egyesült Államok nem hívta meg rá külön az összes tagállamot. A magyar küldött azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nem beszélhet a teljes Európai Unió nevében, hiszen nem alakítottak ki közös álláspontot. 

Persze számos más ország jelenléte is ellentmondásos, hiszen a Freedom House listáin az elmúlt években egyre hátrébb csúsztak. India (67 pont), Brazília (74 pont) vagy Lengyelország (82 pont) jelenléte politikailag fontos az USA-nak, ugyanakkor maga a rendező, az Egyesült Államok is veszített helyzetéből, mert míg 2019-ben 86 pontot kapott, addig 2020-ban már csak 83-at.

A tanácskozás kapcsán sokan megjegyzik, hogy ugyan szép-szép a demokrácia és a hozzá köthető alapelvek ilyen széles körű megerősítése, de biztos, hogy olyan autoriter résztvevők, mint Kongó vagy a korrupció melegágyának tartott Brazília, esetleg az emberi jogok gyakori semmibevételével vádolt Pakisztán jelenléte erősíti az alapcélkitűzést. Ugyanakkor megkérdőjelezhető magának a rendező Egyesült Államoknak a morális tekintélye is, ha csak azt nézzük, milyen csorbát szenvedett az amerikai demokrácia a Trump-kormányzat idején. Mások azt mondják, több autoriter államot kellett volna meghívni, és a rendezvény témáival hatni rájuk, semmint széles körben kizárni őket, mert a lépést akár tekinthetjük valahol demokráciaellenesnek is.

(Borítókép: Joe Biden. Fotó:  Scott Olson / Getty Images)