Versenyt futott a szerb kormány és a köztársasági elnök a kisajátítási törvény visszavonásában. A kabinet először azt állította, hogy a törvénymódosítást visszavonta, az államfő meg néhány órával később azt, hogy megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Aztán a kormány újra visszavonta.
Többek között ennek a törvénynek a módosítása váltotta ki a néhol utcai verekedésekbe torkolló tömeges megmozdulásokat Szerbia-szerte az elmúlt két hétvégén. A szervezők bejelentették: ezen a hétvégén sem maradnak otthon. Ha vesztenek, újra tiltakoznak; ha nyernek, a köztereken ünneplik a diadalt.
Teljesült a tiltakozók minden igénye
– ezt mondta a szerb köztársasági elnök. Aleksandar Vučić csütörtökön este a nemzethez intézett televíziós beszédében megerősítette, hogy a kisajátítási törvény módosítását – némi változtatási javaslattal – megfontolásra visszaküldte a szerb parlamentnek.
Ezzel a polgárok óhajának tett eleget, politikai ellenfelei nem rettentették vissza – hangsúlyozta az államfő, aki azt javasolta a kormánynak, hogy ne új kisajátítási törvényt fogalmazzanak meg, hanem nyilvános vitán érjenek el széles körű konszenzust.
A tüntetések másik kiváltó oka, a népszavazási törvény esetében – néhány apró változtatás mellett – Vučić azt javasolta, hogy a referendumon hozott döntés hatályát hosszabbítsák meg négy évre. Ez alatt az idő alatt a népszavazáson eldöntött kérdésről újabb referendum nem írható ki.
A népszavazási törvény november végén már elfogadott érdemi módosításáról, amely többé nem teszi szükségessé az ötvenszázalékos részvételt a referendum érvényességéhez, a köztársasági elnök nem tett említést.
A népszavazási törvénnyel kapcsolatban Vučićnak – mint mondta – nincsenek alkotmányos aggályai, azt viszont leszögezte, hogy az autópályák elfoglalása alkotmányellenes.
A szerb kormány visszavonta a kisajátítási törvény módosítását – legalábbis ezt közölték csütörtökön a nap folyamán a hírekben.
Ezek után fordult a nemzethez 18 órakor az államfő, aki viszont azt állította, hogy ezt az információt neki szánták, és csak tévedésből került nyilvánosságra.
Vučić beszéde után nem sokkal megjelent egy újabb kormányközlemény, amiben megerősítették a kisajátítási törvény módosításának visszavonását, illetve a népszavazási törvény módosítását szinte szóról szóra úgy, ahogy az elnök órákkal korábban beharangozta.
A kormányülés 20 órakor kezdődött – ezzel a megállapítással zárult a 20:28-kor kiadott közlemény, amelyben bocsánatot kértek az emberektől, a törvényhozástól és az államfőtől, hogy a törvény visszavonásáról szóló közleményüket technikai hiba miatt jóval a kormányülés kezdete előtt kiadták.
A kapkodás oka december 10. A mai nap az utolsó határidő arra, hogy egy bányászati gigacég engedélyt kapjon 2,4 milliárd dolláros beruházására. A Rio Tinto 2004 óta kutatott, majd talált nagy mennyiségű lítiumot Belgrádtól nem messze.
A szerb kormány 2013 óta mindent megtett azért, hogy a Rio Tinto 2022 márciusában megnyissa a lítiumbányát – ezt írta egyébként a Nova, a birtokába került kormánydokumentumok alapján. A lap emlékeztetett arra, hogy a geológiai kutatások engedélyét a bányavállalat abban az időszakban kapta meg, amikor Aleksandar Vučić volt a helyettes miniszterelnök.
A tervezett 300 ezerből eddig csaknem 290 ezer aláírást gyűjtött össze a magát ökológiai lázadóknak nevező Rajta-változtass! mozgalom, amely a legutóbbi hétvégi tüntetéseket szervezte.
„Takarodj a Drináról!” – ezzel a szellemes fordulattal próbálják elűzni a környezetvédők a bányavállalatot a szerb határfolyó térségéből.
A szójáték alapja egy első világháborúból származó, azóta rendületlenül slágerré vált és megfilmesített induló, a Menetelés a Drinára.
A vitatott törvények visszavonását, illetve módosítását – még az államfői bejelentés előtt – győzelemnek minősítette a mozgalom, amelynek egyik mottója, hogy Szerbia nem eladó.
Egyúttal azt is közölték, hogy most szombaton újra utcára vonulnak – ha kell, tiltakozni; ha nem, akkor viszont a diadalt ünnepelni.
(Borítókép: Tüntetés Belgrádban 2021. december 4-én. Fotó: OLIVER BUNIC / AFP)