Egy friss felmérés szerint minden tizenegyedik osztrák elvenné például az idősektől. De vannak egyéb ötletek is.
Andreas Müller nemzetközi jogi professzor állítása szerint az országos választásokon 75 százalékos a részvételi arány, ilyenformán tehát az ország nem sokkal több mint fele él döntési jogával, ugyanis a mintegy 9 milliós lélekszámú Ausztriában 1,5 milliót is eléri a külföldi állampolgárok és 16 év alattiak száma, ez utóbbiaknak pedig nincs szavazati joga.
A közép-európai államokhoz hasonlóan Ausztria is elöregedő társadalom, ahol felvetődik a jogos kérdés, hogy miért az idősebb korosztály dönt az ország jövőjéről, és miért nem az országba érkező külföldiek, uniós állampolgárok, illetve a fiatalok. Ausztriában különleges a helyzet, mert már 16 éves kortól jár a választójog– ez egyébként az uniós államok közül még Máltán vagy így.
Természetesen azzal, hogy a bevándorlók számára megkönnyítik az állampolgárság megszerzését, előtérbe kerül a gyorsabb választójoghoz jutás kérdése is. A felmérés adatai szerint – amelyet egyébként még a nyár folyamán az SPÖ (az osztrák Szociáldemokrata Párt) kezdeményezett. A megkérdezettek 69 százaléka azt válaszolta, hogy nem szabad megkönnyíteni az állampolgársághoz jutást. Ennek ellenére a fiatalok nagy része szorgalmazná ezt a döntést, sőt egyébként az osztrák Zöld párt is támogatja az ötletet.
A felmérésben résztvevők 82 százaléka egyetért azzal, hogy a választójog 16 éves kortól legitim, viszont több fiatal válaszadó korlátozná az idősek szavazati jogát.
A nagyon idős emberek számára sokak szerint egyáltalán nincs is szükség választójogra. A dolog pikantériája, hogy éppen a fiatal válaszadók több mint 20 százaléka mondta azt, az időseket nem szabad hagyni, hogy szavazzanak.
A kutatás során fény derült arra, hogy többen korlátoznák az értelmi fogyatékosok szavazati jogát, továbbá távol tartanák azokat a szavazókat is az urnától, akiről ismert valamilyen politikai szélsőség.
Sőt, a szavazók nagy része megvonná a szavazati jogot azoktól az osztrákoktól is, akik nem is élnek az országban.
A megkérdezettek nagy része egyértelműen elutasítja, hogy külföldiek is szavazhassanak. Werner Schroeder innsbrucki európai jogi professzor ellenben úgy gondolja, hogy az uniós polgárok nem számítanak külföldinek, és az uniós államoknak fel kellene hagyniuk a „népállam” hagyományos eszméjével.
A szavazati jog kiterjesztésénél olyan ötletek is felmerültek, amelyeket a szavazópolgárok kétharmada élből elutasított; például hogy azon szülők több szavazati jogot kaphassanak, akiknek három gyerekük van.
(via Der Standard)
(Borítókép: Egy házaspár érkezik egy bécsi szavazóhelyiségbe, hogy leadják voksukat a parlamenti választásokon 2019. szeptember 29-én. Fotó: Omar Marques / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)