Újabb népszavazás kezdődött el vasárnap Új-Kaledónián arról, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport váljon-e függetlenné Franciaországtól.
Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A függetlenséget leginkább az őslakos kanakok támogatják, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett.
A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja újabb kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és mostanra kiírták a harmadikat is.
Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék, most pedig még szorosabb eredmény várható a közvélemény-kutatási eredmények szerint. Miután ez az utolsó lehetőség, a Reuters hírügynökség szerint tartani lehet attól, hogy zavargások robbannak ki az eredmény hatására.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a kanakok vezetői arra kérték tagjaikat: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa ugyanis hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, és ez főleg a kanakokat sújtotta. Az őslakosok egy évi gyászt hirdettek. Egy meg nem nevezett újságíró szerint a felhívásnak van foganatja. A francia nagykövetség adatai alapján helyi idő szerint vasárnap délig a szavazásra jogosultaknak csak a 30 százaléka adta le a voksát, míg a korábbi referendumokon ebben az órában sokkal nagyobb volt az arány.
Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, hogy akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Mindazonáltal éppen Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron tervének, miszerint Párizs növelné befolyását a Csendes-óceánon.
A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel, amelyet ma egy francia vállalat termel ki.