Megszavazta az amerikai szenátus szerdán az Egyesült Államok 2022-es évre szóló védelmi költségvetését. A száztagú szenátusban 89 szavazattal támogatták tíz ellenében az október elsejével kezdődött pénzügyi évre szóló 770 milliárd dolláros (252 ezer milliárd forintos) védelmi kiadásokról rendelkező törvényt, amelyet már csak Joe Biden elnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy hatályba léphessen. A költségvetést múlt héten a képviselőház is jóváhagyta 363 szavazattal 70 ellenében.

A demokraták és republikánusok közötti intenzív tárgyalások eredményeképpen most elfogadott változat 25 milliárd dollárral több kiadást tartalmaz, mint amit Biden eredetileg kért, s 5 százalékkal magasabb a tavalyi büdzséhez képest. A költségvetési törvény egyebek között a katonák 2,7 százalékos béremeléséről, több harci repülőgép és hadihajó beszerzéséről, valamint geopolitikai kivások, így Kína és Oroszország elleni stratégiákról rendelkezik. Ez utóbbiak keretében 300 millió dollár jut Ukrajna fegyveres erőinek támogatására, négymilliárd dollár az európai védelmi kezdeményezésnek és további 150 millió dollár az úgynevezett balti biztonsági együttműködésnek.

Kínát illetően a törvény 7,1 milliárd dolláros kiadással számol a „csendes-óceáni elrettentési kezdeményezés” számára. Tartalmaz továbbá egy kongresszusi nyilatkozatot a Kína által saját területének tartott, azonban 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvan védelmének támogatására. Ezenfelül az amerikai védelmi minisztérium számára tilalmat ró ki az északnyugat-kínai Hszincsiangból származó, kényszermunkával készült termékek beszerzésére.

Az amerikai törvényhozás felsőháza a republikánus párti képviselők és néhány demokrata párti kollégájuk fenntartásai miatt november végén még nem tudta elfogadni a büdzsét. A republikánusok akkor azért szavaztak nemmel, mert a szenátusban hajszálnyi többséggel rendelkező demokraták nem engedélyeztek elegendő szavazást a módosító indítványokról. Az egyik ilyen kezdeményezés kötelezően előírta volna további szankciók kivetését az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat-2 projektjével szemben, amelynek bírálói azzal érvelnek, hogy a vezetékrendszer által az Egyesült Államok európai szövetségesei kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. Az elfogadott büdzsébe végül ez a rendelkezés nem került bele. Egyes demokrata párti szenátorok pedig a magasnak ítélt 770 milliárd keretösszegre hivatkozva utasították el a költségvetést, mondván, hogy a forrásokat egészségügyre, oktatásra, illetve klímavédelemre kellene fordítani.

Az amerikai védelmi költségvetést 1961 óta, rendszerint jelentős kétpárti támogatással minden évben el tudták fogadni. A jogszabály számos védelempolitikai kérdést taglal a beszerzendő hadihajóktól a katonák zsoldjáig bezáróan.

(via MTI)