John Moses Browning az egyike azoknak, aki találmányaival teljesen megújította a saját kutatási területét. Browning 13 éves korában alkotta meg az első fegyverét, ez pedig egyben a karrier kezdetét is jelentette számára, hiszen onnantól kezdve sem hagyta abba az új fegyverek megalkotását. Életében 128 fegyverszabványa közül 80 különféle fegyvernél kapott szabadalmat.
A fegyverek története nagyjából egyidős az emberrel. Már az őskortól kezdve használ fegyvert az ember, ugyanis ahhoz, hogy túléljen, szüksége volt az élelemre, az élelem megszerzéséhez pedig kénytelen volt vadászni. A vadászathoz pedig elengedhetetlen a fegyver.
Az első kőfegyverek után megjelent a vasfegyver, amely kijelölte a fegyverek jelentőségét, hiszen a hettiták már Kr. e. 1595-ben vasfegyvereik segítségével foglalták el a korabeli világ egyik legjelentősebb városát, Babilont. A fegyverek fejlődésével változott a harcmodor is, mint például a görög falanx megjelenése. Majd a rómaiak, akik évszázadokig tartották fennhatóságuk alatt a fél világot, rájöttek a falanx elleni harcmodorra, hiszen a rövid kard, amelyet a római légionáriusok használtak, közelharcban sokkal hatékonyabbnak bizonyult a hosszú lándzsákkal, dárdákkal szemben.
Később pedig egyre távolabbról próbálták meg kiiktatni az ellenfelet, így megjelentek a nagy távolságra hordó, nagy erejű íjak, amelyeket az angolok előszeretettel használtak a százéves háborúban (1337–1453) a franciák ellen. Például 1415-ben, Azincourt-nál 6 ezer francia lovagot gyilkoltak le íjakkal. Végül eljött a lőfegyverek kora egy évszázaddal később. Először a husziták használtak kezdetleges lőfegyvereket, amelyek puskának még nem voltak nevezhetők, viszont 1525-ben, a páviai csatában már bevetettek igazi puskákat, kanócos fegyvereket.
A modern lőfegyverek atyjaként emlegetett John Moses Browning 1855-ben látta meg a napvilágot, a Utah állambeli Ogdenben.
Tehetségének nagysága talán abban mérhető, hogy a nagy amerikai fegyvercégek, mint például a Winchester, a Colt, a Remington vagy a Savage, mind Browning tervei alapján gyártották fegyvereiket.
Browning egy fegyverkovács fia volt, érdeklődése tehát nem légből kapott. 24 éves korában megkapta az első szabadalmát egy puskára, amelyet a Winchester az 1885-ös Single Shot modellként gyártott le.
Fegyverterveinek két fő célja volt: a sebesség és a megbízhatóság. Browning számára ezek voltak a legfontosabbak, hogy minél gyorsabban és minél pontosabban lehessen egymás után lövéseket leadni.
Mintegy fél évszázados karrierje során Browning tulajdonképpen meghódította az amerikai fegyveripart, később viszont a világháború véres jelképeivé váltak a fegyverei. Azonban érdekes, hogy 1926-os halála óta nem volt alapvető változás a modern lőfegyveriparban.
John Moses praktikus ember volt, nem amolyan asztalon tervezgetős típus. Nem volt mérnöki képesítése sem. Műhelyében arcpirítóan kevés szerszámot tartott, semmivel sem többet, mint amennyi ma egy közepes háztartási szerszámosládában elfér. A Browningok szenvedélyes vadászok voltak, így minden találmányukat azonnal a terepen tesztelték. John Moses egyébként kitűnő lövész hírében állt
– olvasható a kapszli.hu-n.
Browning fegyvereinek különbségeiről és különlegességeiről megkérdeztük Németh Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját, fegyverszakértőt.
A kérdésre, hogy mi alapján lehet különbséget tenni az egyes fegyverfajták és fegyvertípusok között, azt a választ adta, hogy több szempontból lehet megvizsgálni a fegyvereket. Egyrészt a működési rendszer alapján, miszerint lehet egylövetű, ismétlő, öntöltő vagy sorozatlövő. Egylövetű és ismétlő puskák reteszelési rendszere szerint lehetnek forgó blokkzáras, bukó blokkzáras, forgó-tolózáras, alsókulcsos, előágyszános, egyenes húzású zárral rendelkezők. A méret tekintetében is különböző típusokat tartunk számon: revolverek és pisztolyok, karabélyok, puskák. Továbbá a fegyverek funkciójukban is eltérnek egymástól, hiszen vannak sportlőfegyverek, vadászlőfegyverek, hadi lőfegyverek, rendvédelmi lőfegyverek, valamint önvédelmi lőfegyverek.
A teljes képhez tartozik, hogy a töltési rendszerük is más, mert a fegyverek lehetnek elöltöltősek vagy hátultöltősek, illetve tárrendszerük is más, ugyanis tusatáras, középágytáras és előágytáras fegyverekről is beszélhetünk. A szakértő hozzátette, hogy a fegyverek iránt érdeklődők számára gyakorlatilag minden típusú fegyver megtekinthető honlapjukon.
Németh Balázs szerint a legkönnyebben úgy lehet megállapítani, hogy melyik fegyver készült Browning tervei alapján, ha beleássuk magunkat a szakirodalomba, illetve ha van típusismeretünk.
A szabadalmakat térítés ellenében más is felhasználhatta védelmi időszakban is, de a védelem megszűnése után az újítások bárki által használhatóak, így ez alapján nehéz visszakövetni
– mondta, majd beszélt a szabadalmak jelentőségéről is.
A John Moses Browning által feltalált fegyverek azért olyan jelentősek, mert a 19. század végén tervezett koncepciói máig működnek. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a nagy alapelveket lefektette, amelyek alapján ma is tervezik a lőfegyvereket. Egy 19. század végi, 20. század eleji lőfegyver éppúgy megállja a helyét ma is, mint gyártásának idején
– magyarázta a szakértő.
Kérdésünkre, miszerint melyik Browning fegyvert tartja a legsikeresebbnek munkái közül, és miért, a szakértő azt mondta:
Nehéz választani. Az 1886 és 1894 M alsókulcsos puskára épül a mai alsókulcsos fegyverek 90 százaléka. Az 1911 M Colt pisztoly máig meghatározó, kikoptathatatlan típus. A .45 ACP és .50 BMG lőszer pedig megkerülhetetlen.
Browning nagysága a mai napig jelentőséggel bír a fegyvergyártásban, és a fegyverek kedvelői az ismert fegyvertípusai közül bőségesen válogathatnak.
(Borítókép: John Moses Browning. Fotó: Wikipédia)