Ez a feltétele annak, hogy tárgyaljanak az ukrán válságról. Közben Amerika szerint folytatódik az orosz csapatösszevonás az ukrán határon.
Az Egyesült Államok megkapta Oroszország javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a biztonsági helyzetről, jelenleg az európai szövetségeseivel és partnereivel egyeztet az orosz kezdeményezésről – nyilatkozott Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken, írta meg az MTI.
Európai szövetségeseink és partnereink részvétele nélkül nem lesznek tárgyalások Oroszországgal az európai biztonsági helyzetről
– hangsúlyozta Jen Psaki.
Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy „bármelyik pillanatban” hajlandó orosz kormányzati tárgyalópartnert küldeni az Oroszország által az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől (NATO) kért biztonsági garanciákról folytatandó tárgyalások megkezdésére, hogy ezzel is csökkentsék az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos feszültséget.
Pénteken az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozott két, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodástervezetet, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni.
A NATO-országoknak Moszkva szerint a Baltikum kivételével fel kell hagyniuk a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén, derült ki az egyik megállapodástervezetből. Moszkva egyebek között azt szeretné, ha
Az orosz fél szerint Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről. Az Egyesült Államoknak Moszkva szerint vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságok szövetséghez történő csatlakozását.
Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
A felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és fegyverzetüket – egyebek között nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében – olyan területekre telepítsék, ahol az ilyen telepítést a másik fél a nemzet biztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a felek nemzeti területén történő telepítést
– áll az egyik dokumentumtervezetben.
A javaslat értelmében Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vállalnia kell, hogy nem törekszik más államok területét felhasználni „a másik fél elleni fegyveres támadás vagy a másik fél alapvető biztonsági érdekeit érintő egyéb cselekmények előkészítése vagy végrehajtása céljából”. Moszkva azt is javasolja, hogy
Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 előtt nem voltak.
Orosz javaslat az is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza. Az elképzelés szerint Oroszországnak és a NATO-nak meg kellene fogadnia, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, ahonnan el tudja érni a másik területét.
Az orosz elképzelések kitérnek a felek közötti sürgősségi kapcsolattartást szolgáló forródrótok létrehozására is.
Az elmúlt napokban Oroszország újabb csapatokat vezényelt az ukrán határhoz, írta meg hírszerzési forrásokra hivatkozva a CNN. Amerikai és ukrán hatóságok is bizonyítottnak vélik, hogy Oroszország polgári repülőgépeket és vasútvonalakat is felhasznál a hadműveletek támogatására.
Az Egyesült Államok legutóbbi hírszerzési értékelése szerint
több mint ötven úgynevezett taktikai hadosztálycsoportot állítottak hadrendbe az ukrán határon, és még további hat van útban oda.
Ezek a csapatok, amelyek egyenként kilencszáz főt számlálnak, meglehetősen önálló műveleti egységek, amelyekhez tüzérség, tankelhárító, felderítő és mérnöki egységek is tartoznak.
A Biden-adminisztráció még mindig lehetségesnek tartja az orosz invázió megelőzését, úgy becsülik ugyanis, hogy Putyin még mindig nem döntötte el, hogy akar-e támadni. A Fehér Ház egyik tisztviselője ugyanakkor a lapnak megjegyezte, hogy „a tárgyalásoknak jót tenne, ha kevésbé fenyegető környezetben zajlanának”.
Ha súlyosbodik az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, az Egyesült Államoknak további csapatokat kellene küldenie európai katonai jelenlétének megerősítésére – nyilatkozta a svéd katonai főparancsnok a Politico című amerikai lapnak csütörtök este.
Az amerikai baloldali-liberális napilap online cikke szerint Micael Bydén tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka washingtoni látogatása során megbeszéléseket folytatott amerikai partnereivel, köztük Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.
Joe Biden amerikai elnök már korábban bejelentette, hogy Washington nem küld további amerikai csapatokat Európába, hogy közvetlenül vegyenek részt egy orosz–ukrán konfliktusban.
Micael Bydén tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka ennek ellenére – a Politico kérdésére válaszolva – megerősítette, hogy több amerikai csapatot szeretne látni Európában, ha Oroszország ismét megtámadná Ukrajnát.
A Politico kommentárra kérte a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) szóvivőjét, aki csak annyit mondott: az amerikai és a svéd védelmi minisztérium régóta együttműködik. A szóvivő kiemelte az erőteljes háromoldalú együttműködést is Svédország, Finnország és az Egyesült Államok között.
Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Lengyelország már régóta szeretné növelni az országban jelenleg állomásozó, 5500 fős amerikai csapatok létszámát, amelyeket még a Trump-adminisztráció hivatali ideje alatt kötött megállapodás alapján telepítettek. Lettország szintén erősebb amerikai katonai jelenlétet szeretne Washingtontól, rotációs vagy állandó jelleggel, és felajánlotta, hogy kifizeti a katonai bázisok fenntartásával összefüggő költségek egy részét.
(Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2019. szeptember 27-én. Fotó: EuropaNewswire / Gado / Getty Images)