A karácsonyi mise és az istentisztelet közismert hagyományai a keresztény egyházaknak. Ebből az alkalomból nemcsak a hívők, hanem gyakran a vallásukat nem gyakorlók, sőt az ateisták is ellátogatnak a templomokba. Az Index utánajárt, hogy idén a járványhelyzet miatt milyen feltételekkel rendezik meg az ünnepi liturgiákat, és azt is megtudakoltuk, hogy szívesen fogadják-e a felekezeten kívülieket a katolikus és református szertartásokon.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálatától kapott tájékoztatás szerint az egyes egyházmegyékben a megyéspüspökök saját hatáskörben döntenek a szentmisére és egyéb egyházi programokra vonatkozó járványügyi rendelkezésekről.
Általánosságban azonban elmondható, hogy az MKPK ajánlása szerint a szentmisék alatt is felelősen és körültekintően kell eljárni, figyelembe véve a járványügyi előírásokat, különös tekintettel a fertőtlenítőszerek használatára, a maszk viselésére és a védőtávolság megtartására.
Az érdeklődők az egyházmegyékre lebontott részletes járványügyi információkat ITT olvashatják.
Mi most kiemeljük ezek közül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében érvényes járványügyi intézkedéseket, amelyek november 7. óta vannak érvényben, és karácsonykor is ezek az irányadók:
Ezt a templomi szertartást a Jézus születését hirdető angyalokra utalva angyalmisének is szokás nevezni. Ez a mise az év leghosszabb éjszakáján jelzi, hogy a Megváltó elűzi a sötétség hatalmait, születése megújítja a világot. A december 24-én éjfélkor celebrált misével lezárul az adventi időszak, véget ér az adventi böjt, egyúttal megkezdődik karácsony ünnepe. Az éjféli mise hagyománya a Szent Földről származik, mégpedig Jeruzsálemből és Betlehemből, ahol a szent jászol darabjai körül a IV. századtól kezdődően minden évben megünnepelték a megváltó megszületését, majd amikor az 500-as években a fajászol maradványai a római Santa Maria Maggiore templomba kerültek, Európában ott is folytatták az éjféli mise hagyományát. Maga a szertartás nem tér el jelentősen egy hagyományos misétől, de a szokatlan kezdési időpont, a templomban felállított karácsonyfa és a betlehemi jászol különleges hangulatot ad neki.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tájékoztatása szerint a templomok – mint a lelki feltöltődés és imádság helyszínei – különösen fontosak, ezért karácsony ünnepén nyitott szívvel várják Jézus megszületését, amelynek örömhírét minden jóakaratú emberhez szeretnénk eljuttatni.
A szentmisében Jézussal találkozunk, az ő szeretete mindenkire kiárad, és erre, a jelenlegi, nehézségekkel teli időszakban különösen szükségünk van. Aki részt kíván venni a szentmiséken, attól kérjük a magától értetődő magatartási normák, illetve a helyi szabályok betartását
- áll az Indexnek adott nyilatkozatban.
A Magyarországi Református Egyház kommunikációs igazgatója, Fekete Zsuzsa karácsony alkalmából a következő gondolatokat osztotta meg lapunkkal.
Az óegyházi hagyományban az adventi készülődésből a karácsonyi születés örömébe istentisztelettel érkeztek meg a hívek. Ez az úgynevezett „éjféli mise”, ami Jézus születésének örömhírét a keresztyén közösségben ünnepli. Maga az időpont szimbolikusan fejezi ki Isten elsőségét és Jézus születésének nagyságát.
A református egyházban a mintegy ezerháromszáz református közösség maga határozza meg, hogy mikor tartja a karácsonyi istentiszteletet, de a legtöbb helyen szenteste délutánján találkozik a gyülekezet, illetve 25-én, és 26-án délelőtt.
Fekete Zsuzsa azt is hozzáteszi, hogy a karácsonyi református istentiszteleteknek nincs mai szóval mondva dressz kódja, vagyis nincs előírt öltözködési viselet, de a hívek nem feledkeznek meg arról, hogy a templomban Isten színe elé járulnak, vagyis karácsonykor Jézus születését ünnepeljük.
Azonban mivel nyilvánvalóan ilyenkor a templomokban hűvös van, érdemes meleg ruhát venni, hiszen nagyjából egy órás egy helyben ülésre kell számítani az istentiszteleten.
A reformátusok „áldás, békesség” köszöntéssel üdvözlik egymást, amelyre a felelet szintén lehet „áldás, békesség” vagy „békesség Istentől”. A lelkipásztor megszólítása tiszteletes úr vagy tiszteletes asszony, illetve nagytiszteletű úr vagy nagytiszteletű asszony, de senki nem sértődik meg a lelkész úr, illetve lelkészasszony megszólítás miatt sem.
A kommunikációs igazgatótól azt is megtudtuk, hogy
hitüktől függetlenül mindenkit nagyon szívesen látnak a református templomokban karácsonykor is.
A református istentisztelet középpontjában a lelkész igehirdetése áll, a liturgia egyszerű, letisztult. Az istentisztelet elején imádság és énekek hangzanak el, majd a lelkész elmondja az igehirdetést.
A templomokban – néhány kis vidéki gyülekezetet leszámítva – bárhol helyet lehet foglalni.
Aki nem gyakorolja a vallását, csak egyszerűen kíváncsi egy istentiszteletre, nem muszáj aktívan részt vennie az imádságban és az énekekben, csendesen hallgathatja az istentiszteletet,
emiatt nem kell kényelmetlenül éreznie magát.
A karácsonyi istentiszteleten gyakran a gyülekezet fiataljai is énekelnek, és sok helyen előadják a karácsonyi történetet, illetve a szertartás gyakran a nemzeti imádságunkkal, a Himnusszal zárul.
Karácsonykor a református istentiszteleteket is kizárólag a járványügyi szabályok betartásával lehet megtartani, így a templomokban a maszkviselést elvárják a hívektől és az oda látogatóktól.
(Borítókép: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsonyi éjféli szentmisét celebrál a budapesti Szent István-bazilikában 2018. december 24-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)