Tíznapos szünet után ismét tárgyalóasztalhoz ültek az iráni nukleáris megállapodás felújításáról szóló tárgyalásokon Bécsben az érintettek, miután Teherán pontosította céljait, amelyek között elsődleges fontosságú az amerikai szankciók feloldása
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter leszögezte a teheráni hírügynökségnek: "a mai napon újabb tárgyalási forduló kezdődik, napirenden a büntetőintézkedések feloldása, a garanciák és az ellenőrzés kérdései szerepelnek".
"Számunkra a legfontosabb, hogy eljussunk ahhoz a ponthoz, amikor megbizonyosodhatunk, hogy az iráni kőolajat könnyen és mindenfajta korlátozás nélkül el tudjuk adni, és ennek a vételárát külföldi devizában átutalják iráni bankszámlákra, továbbá részesülhetünk a különféle iráni gazdasági ágazatokban megtermelt jövedelmekből"
Öthónapos szünet után november végén, immár a nyolcadik fordulóval indultak újra a tárgyalások a 2015-ben tető alá hozott megállapodás (JCPOA) felújításáról a továbbra is részes felek között (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, Irán). A küldöttségek hétfőn, a kora esti órákban gyűltek össze ismét Bécsben.
A 2015-ös nukleáris megállapodás lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserében a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért.
Az egyezmény azonban "tetszhalott állapotban" van azóta, hogy Washington egyoldalúan felmondta. "Sikerült kölcsönösen elfogadható dokumentumot kimunkálni. Ma ebben a témában kezdődnek meg a tárgyalások" - fogalmazott az iráni diplomácia irányítója.
Szaíd Katibzadeh, iráni külügyi szóvivő kijelentette:
azt tanácsoljuk a tárgyalások valamennyi résztvevőjének, hogy úgy menjen Bécsbe, hogy akarjon jó megállapodást elérni". Leszögezte azt is, hogy Teherán nem akar "időt és energiát vesztegetni".
Mint ismert 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök kilépett a JCPOA-megállapodásból, amelyet korábban az Egyesült Államok mellett több más nagyhatalom és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség írt alá.
Az USA ezután újból szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Teherán ellen, mire Irán egy évvel később azzal válaszolt, hogy újraindította, majd felgyorsította az urándúsítást, ami potenciális út a nukleáris fegyverekhez.
Joe Biden kormánya 2021-től a nukleáris megállapodás újrakötését ígérte, azonban a tárgyalások fél évig teljesen elakadtak, miután Iránban új, keményvonalas elnököt választottak Ebrahim Raiszi személyében. A perzsa ország egyik fő ellenzője Izrael nem vesz részt a tárgyalásokon, de Irán fő régiós ellenfeleként közvetlenül érintett a tárgyalások kimenetelében. Jair Lapid izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben a parlament külügyi és védelmi bizottságának azt mondta:
Izrael nem ellenez semmilyen megállapodást”. Ellenez viszont „egy olyan alkut, amely nem teszi lehetővé a valódi felügyeletet sem az iráni atomprogram, sem az iráni pénz, sem az iráni terrorhálózat felett.
(Borítókép: Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter 2021. október 27-én Teheránban. Fotó: Meghdad Madadi / ATPImages / Getty Images)