A Meteorológiai Világszervezet (WMO) júliusi összesítésében a 2002-es német áradás volt Európa eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófája az elmúlt ötven évben. Az adatok összeállításához megvizsgálták az 1970 és 2019 közötti információkat.
Ezek alapján kiderült, hogy
az aszályok és viharok követelték a legtöbb emberéletet az elmúlt ötven évben: az aszályok nyomán 650 ezren, a viharok miatt 580 ezren haltak meg.
Ezt követik az áradások és a szélsőséges hőmérséklet, ezek miatt hatvanezerrel nőtt a halottak száma.
Az év végén sem volt nyugalom, ugyanis a Fülöp-szigeteki Rai szupertájfun december 20-ra már legalább 375 halálos áldozatot szedett. A legtöbb emberrel a kidőlt fák, leomló falak és leszakadó tetők, földcsuszamlások és villámárvizek végeztek, amelyeket a szélsőséges időjárás okozott.
A Rai tájfun széllökéseinek sebessége esetenként elérte az óránkénti 270 kilométert is. A szélvihar december 16-án csapott le az ország délkeleti részén fekvő Siargao szigetére. A Rai idén a tizenötödik trópusi vihar volt a Fülöp-szigeteken. Úgynevezett szupertájfunként tartják nyilván, azaz ereje megfelel a legmagasabb kategóriájú hurrikánénak az ötfokozatú Saffir–Simpson-skálán. Évente körülbelül öt hasonló erejű trópusi vihar keletkezik világszerte.
A katasztrófa sújtotta helyekről rengeteg embert evakuáltak, több mint négyszázezret vészhelyzeti óvóhelyre szállítottak. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-oldalán jelentette be, hogy Magyarország összesen húszmillió forintnyi támogatást küld gyorssegélyként a Fülöp-szigeteknek.
A trópusi viharok ma már nagyobb valószínűséggel csapnak le nagyobb erővel, tartanak hosszabb ideig és hordoznak nagyobb mennyiségű vizet, miközben a korábbinál nagyobb területre terjednek ki.
Szeptember 19-én tört ki a Cumbre Vieja-vulkán a Kanári-szigeteken lévő La Palma szigetén. A helyi hatóságokat nem érte váratlanul a tűzhányó kitörése, ugyanis a megelőző napokban már több ezer szeizmikus rengést feljegyeztek, a talaj pedig több helyen megemelkedett, arra utalva, hogy láva készül a felszínre törni.
A helyieket figyelmezették, hogy csomagoljanak össze, fogják az irataikat és a gyógyszereiket, hogy gyorsan indulni tudjanak, ha elrendelik a kitelepítést. A vulkánkitörés miatt körülbelül hétezer embernek kellett elhagynia otthonát. Az embereket a sziget déli részén fekvő El Paso térségéből telepítették ki. Halálesetről nem érkezett bejelentés, viszont egy halálos áldozatot összefüggésbe hoztak a kitöréssel.
A 83 ezer lakosú La Palmán utoljára 1971-ben volt vulkánkitörés. Akkor a Teneguía három héten át lövellt lávát a magasba.
Tizenhat évvel ezelőtt ugyanazon az augusztusi napon érte el az Egyesült Államok délkeleti részét a Katrina hurrikán, amelynek következtében több mint 1800 ember vesztette életét.
Augusztus 29-én pedig az Ida nevű hurrikán is elérte Louisiana partjait. A hurrikán óránként 210 kilométeres széllökésekkel érkezett, amihez hasonló erősségű csak az 1856-os Laura hurrikán volt.
A hurrikán miatt Louisiana körzetében több mint 340 ezren maradtak áram nélkül, több tízezren pedig elmenekültek, ugyanis Louisiana partjaitól számítva 320 kilométeres körzetben evakuálási figyelmeztetést adtak ki.
Pár nappal később tragikus jelentések kerültek a címlapokra: a halottak mellett nagyon sok embert elsodort a heves esőzések okozta villámárvíz, de sokan olyan szuterénlakásokban fulladtak meg, amelyet nem kímélt a betörő esővíz.
Augusztus 14-én egy 7,2-es erősségű földrengés rázta meg Haiti déli részét. Az első jelentések szerint halálos áldozatot nem követelt a katasztrófa, csupán anyagi károk keletkeztek. Később azonban egyre több áldozatot találtak a törmelékek alatt. Haiti miniszterelnöke, Ariel Henry rendkívüli állapotot vezetett be.
A szeptember 1-jei jelentések szerint a földrengésben 2248 ember vesztette életét, körülbelül 12 ezer ember sebesült meg és nagyjából háromszázan eltűntek.
Haitit gyakran sújtják erős földmozgások. Az országot szinte teljesen elpusztította egy 2010-es földrengés. A rengés epicentruma akkor a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince alatt volt, és 222 ezer halálos áldozatot követelt, több mint egymillióan pedig hajléktalanná váltak. Az idei rengés volt a 2010-es óta a legerősebb.
Amint arról nyáron beszámoltunk, Európa déli államaiban, Görögországban, Olaszországban, Törökországban és Spanyolországban nagyon sokfelé pusztított erdőtűz. A tűzoltók napokig küzdöttek a lángokkal.
A helyi hőmérsékleti adatok alapján a hőhullám miatt 45 fokos hőmérsékletben éltek az emberek, a kormányok pedig felszólították a lakosságot, hogy zárkózzanak be, ugyanis napokon át hamu és pernye hullott a városokra. Az európai országok közös erővel fogtak össze, hogy minél hamarabb megfékezzék az erdőtüzeket.
Július közepén jöttek a hírek, hogy heves esőzésekre kell számítani Európa-szerte.
Azonban ekkorra már Németországot és Belgiumot elérte az ítéletidő. Észak-Rajna–Vesztfália mellett Szászországot, Felső-Frankóniát és Baden-Württemberget is elöntötték a heves esőzések nyomán keletkező áradások. A pusztítás Nyomán pedig evakuált idősotthonok, vízben álló autók, összedőlt házak, kidőlt fák, a hatalmas mennyiségű csapadéktól megduzzadt folyók és áradások maradtak.
Az áradások nem csillapodtak. Az Index a Bild cikkére hivatkozva megírta, hogy legalább nyolcvan halálos áldozata volt a Németország nyugati részén történt áradásoknak, és több tucat ember hollétéről nem tudtak a hatóságok. Észak-Rajna–Vesztfália tartományban legkevesebb ötvenen, Rajna-vidék-Pfalzban legalább harmincan vesztették életüket.
Mint ismert, a helyzet Hollandiában és Belgiumban sem volt jobb. Utóbbi helyen legalább tizenöten meghaltak, legkevesebb négy embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 21 ezer ember maradt áram nélkül a napok óta tartó heves esőzések miatt.
Indonéziát január 15-én egy 6,2-es erősségű földrengés rázta meg a Szulavézi-sziget nyugati részén. Több mint harminc áldozatot követelt a katasztrófa, továbbá több százan megsebesültek. A földmozgás során épületek százai dőltek romba, például a helyi kórház épülete, amely maga alá temette az ott ápoltakat. Több mint kétezer ember vált hajléktalanná.
Viszont Indonézia keleti részét december 14-én újból 7,4-ös erősségű földrengés érte.
A földrengés tíz nappal a Jáva szigeti Semeru-hegy vulkánkitörése után történt, amely legalább 46 ember halálát okozta.
Mintegy 250 milliárd dollárnyi kárt okoztak a természeti katasztrófák 2021-ben a Swiss Re svájci viszontbiztosító-társaság december 14-én közzétett előzetes becslései szerint.
Ez az összeg 24 százalékkal több, mint a tavalyi. A biztosítótársaságok ezzel összefüggésben 105 milliárd dollárt fizettek ki, ami 17 százalékos emelkedést jelent a tavalyihoz képest – írta közleményében a Swiss Re.
A természeti katasztrófákat tekintve 2021 volt a negyedik legköltségesebb év a biztosítótársaságok számára 1970 óta.
„2021-ben a természeti katasztrófákból fakadó biztosított veszteségek összege újra meghaladta az előző tíz év átlagát” – tette hozzá a csoport, amely a biztosítók biztosítójaként végzi tevékenységét. A Swiss Re rámutatott: az elmúlt évtizedekben átlagosan öt-hat százalékos veszteségnövekedést tapasztaltak.
Idén a legköltségesebb természeti katasztrófa az Ida hurrikán volt a biztosítók számára, amely áradásokhoz vezetett New Yorkban is. Az okozott károkat 30-32 milliárd dollárra becsülték. Ezt követte az Uri téli vihar és hideghullám, amely végigsöpört Texason, és komoly károkat okozott az elektromos hálózatban. Ennél az esetnél a biztosítók által fedezett károk összege 15 milliárd dollárra tehető.
Európában a nyári németországi és belgiumi áradások voltak a legköltségesebb természeti katasztrófák. Az árvíz negyvenmilliárd dolláros gazdasági kárt okozott, a biztosítótársaságok 13 milliárd dollárt fizettek ki ügyfeleiknek.
A természeti katasztrófákhoz társulnak még az emberek által okozott balesetek. A gazdasági károkat kilencmilliárd dollárra becsülték idén, ami 38 százalékos csökkenés a tavalyihoz képest. A biztosítókhoz hétmilliárd dollárról nyújtottak be számlát, ez 24 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban.
(Borítókép: Az Ida hurrikán által okozott károk Louisiana délkeleti részén 2021. szeptember 1-jén. Fotó: Grace Geiger / US ARMY / AFP)