Új hatalmi központot, úgynevezett Összbelarusz Népi Közgyűlést hoz létre az Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető által a napokban bemutatott alkotmánytervezet. Az új szerv lényegében az elnöki és a parlamenti hatalom felett állna, átvéve azok bizonyos jogköreit. Ez a testület fogja meghatározni az ország bel- és külpolitikáját, törvényeket készíthet elő, kinevezi a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság és a Választási Bizottság tagjait. A csavar? Lukasenka úgy lehet párhuzamosan a Népi Közgyűlés vezetője, hogy akár 2035-ig elnök maradhatna.
Az új belarusz alkotmányt elnézve Aljakszandr Lukasenkának esze ágában sincs visszavonulni az ország politikai életéből, sőt további hosszú évekig vezető pozícióban maradhat. A tavaly augusztusban az elnökválasztások után kirobbant, hónapokig tartó tüntetéshullám, úgy tűnt, maga alá temetheti a belarusz politikust, de nem így lett. Repressziók, fizikai erőszak és megfélemlítések árán Lukasenka stabilizálta a hatalmát. A belarusz belpolitikai eseményekkel még szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök is elégedetlen volt, és a sorozatos közös találkozóikon többször is elhangzott az igény az új alkotmányról, amelyet aztán referendum elé vinnének.
A tervezett alkotmánytól mind a tüntetők, mind a szakértők azt várták, hogy végre pontot tehet a belpolitikai válság végére: az elnöki hatalmat a megerősített parlamentáris kormányzás váltaná fel, előrehozott választásokat tartanának, Lukasenka pedig örökre eltűnne az ország politikai életéből. Ezt a képet erősítették Putyin és Lukasenka találkozói és a belarusz vezető nyilatkozatai, amelyekben arról beszélt, hogy nem ragaszkodik a hatalomhoz, és ez lesz az utolsó elnöksége. Három hónappal ezelőtt Lukasenka például a következőket mondta:
Előttünk áll a referendum. Meg kell majd győznünk az embereket, hogy menjenek el, bár túlságosan nem fogunk megfeszülni. Egyszerűen elmondjuk az embereknek, hogy milyen változások várnak ránk az alkotmány megváltoztatásával, hogy ne érjen bennünket szemrehányás, mintha megkékült ujjakkal kapaszkodnánk bele a hatalomba, és magunk alá írnánk ezt az alkotmányt. Senki nem fog csinálni semmit maga alá
– mondta 2021 szeptemberében a belarusz vezető. A „megkékült ujjakkal hatalomba való kapaszkodás” újabban Lukasenka egyik kedvenc kifejezése lett, 2020 óta számos alkalommal használta nyilvános beszédeiben. Az új alkotmány alapján azonban pont ez az, amire a belarusz politikus „megkékült ujjakkal” készül.
Az új belarusz alkotmány legfontosabb eleme egy új, legfelsőbb hatalmi testületi szerv, az úgynevezett Összbelarusz Népi Közgyűlés létrehozása. A létszáma 1200 fő lenne, és évente legalább egy alkalommal ülésezne. Tagjait – a delegáltakat – önkormányzatok, bíróságok, a végrehajtó hatalom vagy más hatalmi ágak tagjai közül öt évre választanák. A Közgyűlés munkáját az elnökség irányítja.
Az új testület megkapja az elnöki hatalom és a parlament egyes jogköreit, amivel gyakorlatilag a másik kettő fölé emelkedik.
A Népi Közgyűlés fogja kinevezni innentől a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság és a Választási Bizottság tagjait, és bizalmatlanságot hirdethet az elnöknek (impeachment folyamata). Mi több: joga lesz alkotmányt módosítani, új törvényeket előkészíteni, rendkívüli és katonai helyzetet hirdetni és meghatározni a bel- és külpolitika fő irányait.
Az elnök többet nem hozhat törvényerejű rendeleteket, és legfeljebb két elnöki ciklust tölthet be – mindkettő egyébként az eredeti, 1994-es alkotmányhoz való visszatérést jelentené. A rendeleti kormányzást egy 1996-os alkotmánymódosítással vezette be Lukasenka, az elnöki ciklusok korlátját pedig 2004-ben törölte el. Azonban
a ciklusokra vonatkozó korlátozás csak az új alkotmánnyal együtt indulna, tehát Lukasenka akár még két alkalommal, egészen 2035-ig is elnök maradhatna.
Az alkotmány szerint az elnök továbbá teljes immunitást kapna az elnöksége alatt eltöltött évekért – Lukasenka esetében ez közel 28 évet jelentene, és a jövőben büntetlen távozást tenne lehetővé a politikus számára.
Azt még pontosan nem tudni, hogy az egyes tagokat milyen rendszerben választanák az új hatalmi szervbe, de már biztosan név szerint ismert az első delegált: Aljakszandr Lukasenka. Az alkotmány szerint ugyanis a jelenlegi és a volt (ilyen még nincs) elnök is automatikusan, választások nélkül az új testület tagja lesz. Sőt az éppen hatalmon lévő elnök párhuzamosan betöltheti az Összbelarusz Népi Közgyűlés elnöki pozícióját is.
A napokban bemutatott alkotmánytervezetet februárban viszik majd referendumra, és ezután fogadhatják el.
Az új belarusz alkotmány szövegében mindezek mellett akadnak egyéb fontos újdonságok is. A parlament mandátumát négyről öt évre emelik, de ami ennél jóval fontosabb, hogy a szövegből kikerülnek Belarusz azon kötelezettségei, hogy területét nukleárismentes övezetté tegye, az állam pedig semleges legyen. Ez már burkolt fenyegetést jelent az európai uniós szomszédaira és Ukrajnára nézve.
Továbbá az „állampolgárság elvesztése” formulát az „állampolgárság megszüntetésére” cserélték. Korábban a belügyminisztérium javasolta megfosztani az állampolgárságuktól azokat a belaruszokat, akik emigráltak, és „a nyugati országok érdekében dolgoznak”. Az új alkotmány szövegezése ezt lehetővé tenné. Ezzel párhuzamosan az elnöki induláshoz szükséges kritériumokat nehezítik:
a minimális életkort 35 évről 40 évre emelik, pedig 1994-ben a 35 éves korhatár épp Lukasenka miatt került be az akkori alkotmányba, aki akkor 39 éves volt.
Csak az a belarusz állampolgár indulhat a jövőben választásokon, akinek nincs más állampolgársága vagy más országbeli tartózkodási engedélye, és aki legalább 20 éve él folyamatosan az országban. Ez a Lukasenka elől külföldre menekült ellenzék gyakorlatilag teljes kizárását jelentené az ország politikai életéből.
Az alkotmány szövegében ezek mellett olyan, különösnek ható, szovjet időket idéző megfogalmazások is szerepelnek, mint hogy „minden állampolgárnak hozzá kell járulnia a társadalom és az állam fejlődéséhez”, „a hazaszeretet minden állampolgár kötelessége”, a szülők pedig kötelesek felkészíteni gyermekeiket a „társadalmilag hasznos munkára".
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Lukasenka számára jelenleg több forgatókönyv mutatkozik: mivel új, előrehozott elnökválasztásokról már nincs szó, a pozícióját 2025-ig megtarthatja. Ez idő alatt kiderülhet, hogy mennyire gondolja komolyan Moszkva Lukasenka elmozdítását, és milyen lesz a közhangulat az országban. Ha a kedélyek lenyugodtak, az országot 1994 óta irányító, jelenleg 67 éves politikus akár újabb két ciklusra is maradhat, egészen 2035-ig. Ezzel párhuzamosan az új hatalmi szerv elnökeként még szélesebb körű jogokra tehet szert. Ha baj van, akkor pedig leadja a meggyengített elnöki pozíciót, és átül az Összbelarusz Népi Közgyűlés élére, ahonnan továbbra is meghatározhatja az ország életét.
Ezzel azonban csak fokozza majd az ország problémáit: a belpolitikai feszültség nem oldódik meg, és a repressziók ellenére előbb-utóbb felszínre fog törni. Az új hatalmi központ létrehozása pedig hosszú távon kettős hatalmat hozhat létre az elnöki pozíció és az Összbelarusz Népi Közgyűlés között, ami egy lassan ketyegő, időzített bomba lenne.
(Borítókép: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 2021. december 28-án. Fotó: MTI / AP / Szputnyik / Jevgenyij Bijatov)