Mario Draghi kormánya az utolsó percben megkapta a bizalmat az olasz parlamentben: elfogadták 2022. évi költségvetést.
Elemzők szerint az továbbra is kérdéses, hogy az olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, támogatást szerez-e majd az olasz köztársasági elnöki poszt elnyeréséhez a koalíció pártjaitól. Vannak, akik éppenhogy a római kormány stabilitását féltik, ha Draghit államfővé választanák, írta az Infostart kitekintésében.
Elemzők szerint az a tény vitathatlan, hogy a példátlan mértékű európai uniós támogatással is számoló új olasz költségvetés elfogadása jelentős győzelem a „nemzeti egységkormány” számára.
Ráadásul Draghi az egész évben szilárdan összatartotta a felettébb heterogén összetételű kormánykoalíciót, és ügyesen lavírozott az érdekek összefésülésében is.
Az elfogadott olasz büdzsé célja: érzékelhető gazdasági növekedést elérni, ennek eszköze az adócsökkentés, illetve a speciális hitelek és támogatásokat megtartása. Korábbi pénzügyi vezetőhöz méltóan Draghi mérsékelni akarja az államadósság szintját, a költségvetési hiány mértékét is.
A köztársasági elnöki poszt elnyeréséhez szükséges koalíciós támogatás azonban nem feltétlenül kapcsolódik a stabil államháztartáshoz. A 80 éves Sergio Mattarella államfő mandátuma februárban jár le, és miután eldőlt, hogy már csak koránál fogva sem akarja újra jelöltetni magát, hónapok óta tart a találgatás lehetséges utódlásáról. Várhatóan indul a tisztségért a 85 éves Silvio Berlusconi, akinek jelölését amúgy jelentések szerint a Draghi-koalícióhoz tartozó, Matteo Salvini vezette Liga is támogatja. A másik jelölt Mario Draghi, aki hosszas kivárás és válaszkerülés után december második felében vallott végül színt, és fejezte ki érdeklődését a köztársasági elnöki poszt iránt.